Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tanácsadók körében általános vélemény, hogy a személyi jövedelemadó második legbonyolultabb eleme a természetbeni juttatások címszó alá szorított, kedvezményesen adózó vagy éppen adómentes termékek és szolgáltatások köre és az ahhoz kapcsolódó teendők - a legbonyolultabbnak pedig az adójóváírás kiszámítását tartják. A természetbeni juttatásokkal kapcsolatban az egyik különösen zavaró és bonyolult elem a 400 ezer forintos korlát: bizonyos adómentes juttatások együttes összege nem lehet ennél nagyobb, pontosabban a felette levő rész után 54 százalékos adót kell fizetni. Ide csak bizonyos elemek tartoznak, például az üdülési csekk, az adómentes internethasználat, az iskolarendszerű képzés díja vagy akár az adómentes iskolakezdési támogatás.
Ezt az átláthatatlan szabályozást a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársainak tanulmánya egy huszárvágással orvosolná. A Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal által megrendelt, adóegyszerűsítést célzó tanulmányban Lukács János egyetemi tanár úgy hidalná át a problémát, hogy az összes nyilvántartást és adminisztrációt az adózó, vagyis a munkavállaló nyakába varrná. A javaslat csökkentené az adható juttatások számát, mivel a szerző véleménye szerint azok dokumentálása túlságosan nagy terhet jelent ahhoz képest, hogy mekkora értéket képviselnek. Így például külön kell adminisztrálni a hideg- és melegétkezési utalványokat, a kulturális juttatásokat, az egyéb juttatásokat, az utazási hozzájárulásokat. Mivel e kuponok és jegyek eloszlása annyiféle lehet, ahány alkalmazottja van a cégnek, általánosan mindet adókötelessé kellene tenni - az egyszerűség kedvéért 54 százalékos adókulccsal. (A tanulmány eleve csökkentené a sokféle formában felbukkanó jövedelemadó-kulcsokat.)
Az egyszerűsítés szellemében a magánszemélyekre kellene bízni minden adminisztrációt, azaz nekik kellene a bevallásukban feltüntetniük, milyen juttatásokat kaptak, s adott esetben számlával igazolva érvényesíthetnék az adómentességet is - szól a javaslat -, például a 400 ezres korlátba tartozó juttatásoknál. Az olyan elemeket egyszerűen meg kellene szüntetni, mint a telefonadó vagy az autópályadíj, mivel a juttatás mértéke elenyésző, viszont extra adminisztrációt követel.
