Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Csaknem 120 németországi pozícióra keresünk elsősorban gépész-, villamos- és közlekedésmérnököket, de az egyéves trainee-programunkban, illetve szakmai gyakorlaton is szívesen látjuk a magyar hallgatókat - mondta lapunknak Dorothée Hartmann, a Deutche Bahn AG toborzó munkatársa. Immár második alkalommal vesznek részt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) állásbörzéjén, tavaly tíz mérnököt alkalmaztak. Fizetségképpen a német piaci átlagfizetést, évi 40-44 ezer eurót ajánlanak - ez pozíciótól, munkakörtől függően több is lehet -, egyes állások esetében pedig Németföldön kívüli munkalehetőségekkel próbálják megnyerni a leendő alkalmazottakat. Hartmann szerint megéri cégének magyar mérnököket foglalkoztatni, mivel képzettségben, kreativitásban felveszik a versenyt a német fiatalokkal. A nyelvtudásban sem lát különösebb problémát, mindössze a mobilitást hiányolja. Ha 40-50 alkalmas jelölt önéletrajzát megkapják, már elégedettek lesznek. Több vállalat is egyszerre keres magyar állásokra, valamint az anyavállalatának külföldre alkalmas munkaerőt. A csepeli szennyvíztisztító kivitelezésével foglalkozó Csepel Process Group - két francia versenytárs, a Degremont és az OTV által alapított projektcég - hr-referense, Frederic Moureu is hasonló céllal vett részt a börzén. A nagyberuházás munkálataihoz több száz emberre van szükség, de a legjobb képességű mérnököket már a kezdetekkor igyekeznek franciaországi tréningre vinni a Degremont-hoz, és megesik, hogy ottani vagy a cég Európán kívüli divíziójánál lévő állást ajánlanak nekik.
A motortéri csövek gyártásával foglalkozó Benteler Autótechnika Kft. például ugyanannyi gépész- és folyamatmérnököt keres a móri gyártóegységhez, mint a német anyacéghez. Egyelőre még keresettek a magyar szakemberek, mivel kreatívak és eddig a képzés is kellő gyakorlatot adott, de a bolognai folyamat miatt átalakított képzésben a tapasztalatszerzésre egyre kevesebb idő marad - tudtuk meg Kalincsák Zoltántól, a cég BOS trénerétől (a termelési rendszer hatékonyabbá válásán dolgozó szakember). A korábban a Műegyetem közlekedésmérnöki karán dolgozó szakember szerint mivel egyelőre viszonylag kevés k+f tevékenységet hoznak Magyarországra az autóipari nagyvállalatok, leginkább a gyártástechnológiában otthon lévő szakemberekre lenne szükség, ehhez pedig fél-egyéves gyakorlati időre lenne szükség a képzés során. Emellett tovább kell javítani a hallgatók nyelvtudását is - teszi hozzá Keveházi Péter, a cég hr-menedzsere.
