Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Központ (KSZK) a jövőben folyamatosan veszi át az operatív feladatokat, a tárcáknál maradó munkatársak elsősorban módszertani támogatást nyújtanak majd a vezetésnek - mondta lapunknak Teplán István főigazgató. Az emberierőforrás-stratégia kialakítását a MeH kormányzati személyügyekért felelős államtitkársága végzi, a KSZK a toborzással és felvétellel kapcsolatos elképzelések megvalósításáért felelős. A közszférában bevezetett teljesítményértékelési rendszer (tér) mellett a felvételi-pályáztatási procedúra központosítása tekinthető az egyik legfontosabb pillérnek a kormányzat új személyügyi stratégiájában. Ennek megfelelően a kiválasztási módszertan által mért kompetenciákat elsősorban a már kidolgozott térhez igazították. Ezek közé tartoznak olyan vezetői készségek, mint a stratégiai gondolkodás, a csapatmunkára való képesség és a problémamegoldás, valamint a nem vezetői kompetenciák közül az integritás és a felelősségtudat. Bár a tér Szetey Gábor személyügyi államtitkár távozása óta jelentős változásokon ment keresztül, a KSZK működését eddig senki sem bírálta.
Annak ellenére, hogy a KSZK kiválasztási rendszerének beindulásához szükséges döntések az utolsó pillanatban születtek meg, a bevezetés időben megtörtént - állapította meg Teplán. Két tavalyi kormányrendelet értelmében 2008 januárjától ugyanis a kiírt pályázatok publikálása és a jelöltek toborzása mellett a vezető köztisztviselők esetében előszűrő tevékenységet is folytatnak. Az év eleje óta eltelt időszakban a központ honlapján publikált pályázatok száma elérte az 1600-at, ebből mintegy ötszáz állást töltöttek be. A legtöbb, 749 pályázatot Budapestről, a legkevesebbet, 15-öt pedig Tolna megyéből tették közzé. A közeljövőben induló kommunikációs kampánytól a KSZK vezetői a felhasználói kör bővülését várják mind munkavállalói, mind közintézményi oldalról. Magyarországon először vezetik be a központ által működtetett előszűrő kiválasztási rendszert, amely 2009. július 1-jétől a teljes közigazgatási szférát lefedi majd. Az elsőrendű célként kitűzött integrált hr-rendszer bevezetéséhez kiterjedt munkakörelemzést kellett volna végezni, de ez a köztisztviselőknél - akik esetében a munkakörök kevésbé pontosak, mint a közalkalmazottaknál - nem bizonyult megvalósíthatónak. A kiválasztási módszertant elsőként a vezetőkre alkalmazzák, és fokozatosan terjesztik ki az államigazgatás egészére. A minisztériumi hr-osztályok továbbra is megmaradnak, a központ csak az előszűrést végzi. A KSZK minden meghirdetett pozícióra két-három jelöltet terjeszt elő a pályáztató intézménynek, ahol végül meghozzák a döntést.
A rendszer pályáztatási és adatbank része a köztisztviselőkön túl a közalkalmazottakra is kiterjed, a kiválasztás azonban nem. A most bevezetni tervezett módszertant a versenyszférában alkalmazott szisztémák szerint építették fel, a hasonló nyugat-európai kormányzati hr-központok tapasztalatait figyelembe véve. A kiválasztási metódus kompetenciákra, készségekre és képességekre épül. Ennek keretében munkahelyi viselkedési kérdőívet, képességteszteket és értékelő központokat dolgozott ki a módszer létrehozására kiírt közbeszerzési pályázaton nyertes SHL Hungary Kft.
