Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Mi az, ami egy vérbeli üzletembert – aki ott bábáskodott a Budapesti Értéktőzsde megszületésénél, jelenleg is fontos gazdasági pozíciót tölt be, mellette tanít is – arra késztet, hogy a jól átlátható üzleti világból fejest ugorjon a politikába?
– A politika mindig érdekelt, bár nem politizáltam. A munkát az MNB-nél még az előző rendszerben kezdtem, onnan kerültem a tőzsdére, az sem fért össze semmilyen politikai tevékenységgel. Egy pártnak sem voltam tagja, de azért figyelemmel kísértem a politikát. A tőzsde után évekig vezettem egy pénzügyi kockázatelemzéssel foglalkozó vegyesvállalatot.
Az MSZP-be 2001-ben, a barátaim javaslatára az I. kerületben léptem be. Azóta – az I. és a II. kerület határán élve is – elég jól megismertem a helyi ügyeket. Az I. kerületben nemcsak polgármesterjelölt vagyok, de az egyik választókerületben egyéni jelöltként is indulok, így valamilyen szinten biztosan részt veszek majd a képviselő-testület munkájában. Úgy érzem, az életemnek már voltak „nagy teljesítményei”, és ebbe a pályaívbe úgy húsz-huszonöt évig belefér még egy kisebb közösség érdekében végzett tevékenység, számomra is ettől lenne kerek a történet. Különben pedig bennem mindig is volt egyfajta szándék arra, hogy a közügyekkel is foglalkozzak.
– És nem hagyta eluralkodni?
– Ez azért különböző módokon meg is valósult. Már az egyetemen is alapító titkára voltam az egyik szakkollégiumnak. Lehet, hogy furcsa amit mondok, de a tőzsde létrehozása és működtetése is egyfajta közösségi cél volt. Ugyanis a tőzsde egy rendkívül demokratikusan szervezett intézmény, hiszen a legkisebb befektető is – ha a pénze megvan rá – ugyanolyan feltételekkel képes versenyezni a különböző piacokon, mint egy nagy amerikai befektetési alap.
– Ez eddig rendben van, de mire alapozza, hogy egy olyan lokálpatrióta közösségben, mint a Várkerület, baloldali jelöltként eséllyel indul a polgármesteri posztért?
– A polgármesteri feladat kétségtelenül politikai funkció is, de emellett – amint a nevében is benne van – mesterség is. Azt gondolom, hogy éppen az I. kerületben – ahol a jobboldali pártoknak van inkább dominanciája – szükség van arra, hogy a különböző nézetek, pártok, civilek, vállalkozók között valaki betöltsön egyfajta integrátor szerepet az ott lakók érdekében. Én efféle integrátori, „érdekharmonizáló” mesterségben látom a feladat szakmaiságát és nem elsősorban politikai oldalról. Más kérdés, hogy a magyarországi demokratikus berendezkedésben a polgármesteri poszt megszerzése választások útján, általában pártok támogatásával történik. Esélyeimet javítja, hogy a jobboldal jelenleg megosztott a kerületben, a jelenlegi Fidesz–KDNP-támogatottságú polgármestert éppen az MDF-es alpolgármester támadja, ő is át kívánja tőle venni a kerület vezetését.
– Csak a rend kedvéért: a nyolc éve posztján lévő, több cikluson át országgyűlési képviselőként is regnáló polgármestert a képviselő-testület fel is függesztette, mivel álláspontja szerint korábban hozzájárult, hogy a Várbazár hasznosítási joga több emberöltőre egy külföldi befektetőhöz kerüljön. A testületi határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte ugyan, a polgármester ellen indított fegyelmi eljárás azonban folytatódott. Miben nem ért még egyet a kerület jelenlegi vezetésével?
– Ezt a kerületet az elmúlt tizenhat évben a jobboldal különböző pártjai, illetve képviselői vezették: többségük volt a képviselő-testületben, illetve a polgármestert is ők adták. Ez idő alatt nem sikerült megoldani több, mostanra országos szintű üggyé dagadt problémát. Ilyen például a Várbazár vagy a vári lakások kérdése. Mindkettő fővárosi, kormányzati döntéseket is igényelne, mégsem sikerült előrelépnie a kerületi vezetésnek, függetlenül attól, hogy melyik oldal volt kormányon. Nem csupán a fővárossal nincs eredményes együttműködés, helyi szinten sem. A polgármester említett, alapvetően egy jobboldali többséggel rendelkező önkormányzati képviselő-testület részéről történő felfüggesztése is arra utal, hogy a jobboldal nem képes megoldani ezeket a feladatokat. A másik gond, hogy a kerület nagyon kevéssé használta ki azokat a lehetőségeket, amelyek akár az európai uniós pályázati rendszerekben vagy a források szerzésében meglennének, annak ellenére, hogy saját erőben nem lenne hiány, ez az önkormányzat ugyanis jó anyagi helyzetben van. A harmadik probléma: nincs érdemi együttműködés a kerületben az önkormányzat, a vállalkozók és a civil szektor között.
– Milyen „polgármesteri” tervei vannak?
– Tavaly részt vettem az uniós vidékfejlesztési Leader-program elindításában, segítve a helyi önkormányzatok, a vállalkozók és a civil szektor összefogását, fejlesztéseiket a megpályázott és elnyert uniós források segítségével. Miért ne lehetne megvalósítani ezt a Leader-elvet a budavári önkormányzatnál is? Lehetnek olyan sajátos fejlesztési programok, amelyek az itt lakók életét szebbé, jobbá, egészségesebbé teszik, ezekre az önkormányzat is kiírhatna pályázatokat. Szeretnék például egy graffiti hotline programot, amelynek eredményeként a graffitiket rövid időn belül eltüntetnék a műemlék épületek, társasházak falairól. Meg kell oldani a vári – nagyrészt műemléki – lakások és a Várbazár ügyét is. Előbbieket az ott lakók igényei szerint privatizálni kell, s a befolyt pénzből rendbe lehetne tenni azokat, amelyeket a bennük élők nem kívánnak megvásárolni. A Várbazár környékén nem tűrhetők a jelenlegi állapotok addig sem, amíg a hasznosítása elkezdődik, illetve a különböző szintű megállapodások kapcsán nem körvonalazódnak a teljes rendbetételére felhasználható források, amelyek lehetnek uniósak is.
