Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Két évvel ezelőtt a kormány úgy határozott, hogy 2004-ben a közalkalmazottaknak nem fizethető ki a nekik törvényesen járó 13. havi bér. Az intézkedéssel a kormány mintegy 85-90 milliárd forintot spórolt meg a 2004-es költségvetésben; az illetményt azóta se fizették ki a közalkalmazottaknak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint ez az eljárás helytelen, annál is inkább, mivel a kormány vállalta: megtárgyalja a szakszervezetekkel a kifogásolt intézkedést, ám ez a mai napig nem történt meg.
A kormány emellett egyeztetés nélkül tovább szűkítette azon közalkalmazottak körét, akik megkaphatják ezt az illetményt – mondta a NAPI Gazdaságnak Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke. A szakszervezet szerint a kormány nem először avatkozik be a költségvetési törvényen keresztül foglalkoztatási és oktatási kérdésekbe. Érdekesség, hogy a PDSZ-en kívül más szakszervezet egyáltalán nem tiltakozott a közalkalmazottak bérének jogellenes megkurtítása ellen.
Határozott bizonytalanság
Egy fiatal, pályakezdő diplomás pedagógusnak azonban más típusú hátrányokkal is szembe kell néznie a munkaerőpiacon – feltéve, ha úgy dönt, hogy tanárként kíván elhelyezkedni. Általánosan elterjedt a pályakezdő tanárok határozott idejű kinevezése, ami létbizonytalanságot okoz – véli Kerpen.
A közalkalmazotti szabályozás különleges védelemben részesíti a gyesről visszatérni szándékozó nőt. Aránytalan és szükségtelen nehézséget okoz viszont a pályakezdők, valamint az iskolák számára az állandó helyettesítés gyakorlata. A pályakezdő a határozott idő miatt nem vehet fel bankhitelt, a gyakori cserélődés miatt a tantestület nem tud egységessé válni. Ha lejár a határozott idejű kinevezés, a pályakezdő elveszíti állását, nem kap végkielégítést, valamint felmentési idő sem jár. Gyakran a régi kollégákat is belekényszerítik a határozott idejű munkavállalásba, pedig kevesen tudják, hogy csak a közalkalmazott beleegyezésével lehet a határozatlan idejű kinevezést határozottá átalakítani – mondta a szakszervezeti vezető. A PDSZ becslése szerint tavaly 15-20 százalékkal növekedett a határozott idejű kinevezések száma. A szakszervezet szerint megoldás lehet, ha szűkítenék a határozatlan kinevezési idő korlátlanságát.
Lemaradnak
Bár egy pedagógusnak számos juttatást biztosít a törvény, elsősorban az alacsony alapfizetés miatt nem vonzó a tanári pálya. Egy 2004-es OECD-jelentés szerint egy magyar gimnáziumi tanár, aki 15 éve van a pályán, éves szinten tízezer dollárt keres, ez havonta bruttó 164 ezer forintot jelent, míg német kollégája negyvenezer dollárt, vagyis havi 660 ezer forintot vihet haza. A PDSZ véleménye szerint a tanári fizetések nemcsak az uniós, de a magyar nemzetgazdaság átlagbérétől is lemaradásban vannak. Számításaik és a KSH adatai szerint egy pedagógus jelenlegi fizetése – pótlékokkal együtt – mintegy 13 százalékkal alacsonyabb a nemzetgazdasági átlagnál. Bár az idei évre kilencszázalékos béremelést vettek törvénybe, ám a 13. havi fizetés kiesése miatt valójában csak egy százalékot emelt a kormány. Mivel tavaly először fordult elő, hogy a bruttó bérek összegszerűen is csökkentek, álláspontunk szerint a Veres János által a napokban megígért plusz 2-3 százalékos béremelés még tárgyalási alapnak sem tekinthető – mondja Kerpen. További teher, hogy a tavalyi évtől növekedtek a pedagógusok adminisztratív teendői. Szakértők szerint a tanárok túlterhelésének problémája nem a pedagógiából, hanem az államkassza állapotából és a modern állami közoktatás szervezeti jellegéből fakad.
Zsákmányrendszer
Kerpen Géza szerint – a finanszírozási kérdéseken túl – a legérzékenyebb pont a pedagógustársadalom számára az, hogy az utóbbi időben az oktatási minisztérium üzenetei erősen kritizálják a tanárok szakmai tevékenységét. Az évfolyamismétlés általános tilalmát például úgy kommunikálta az OM, hogy nem megengedhető, hogy a tanár büntessen. Miközben a tanárok többségének igenis álmatlan éjszakákat okoz, ha évismétlésre kell ítélniük egy tanulót.
Sáska Géza oktatáskutató szerint a magyar közoktatás legnagyobb problémája, hogy nem közügyként, hanem szakmai ügyként jelenik meg a képviselete, pedig az értékek-érdekek közötti választás sohasem lehet szakmai kérdés egy demokráciában. Lényegében a választásokon győztes pártokhoz kötődő pedagóguselit meggyőződésén múlik, hogy milyen irányba mozdul el a közoktatás. Ilyen volt például a vallásoktatás, az erkölcspedagógia támogatása korábban, és ilyen az antikapitalista elemeket is hordozó alternatív pedagógia térnyerése a jelenlegi kormány alatt – véli a kutató.
A rendszerváltás utáni demokratikus deficit abból is látszik, hogy a teljesítményelvű iskolai kultúra, és a testi-lelki terhelést (iskolatáska, buktatás) enyhítő pedagógia közötti választást pusztán technikai kérdésnek, és nem a diákok szülei, de nem is az iskolafenntartó önkormányzatok ügyének tekintik. Pedig a közoktatásban érintett laikusokra, a helyi társadalom képviselőire és a szakszervezetekre építő, hosszú távú közoktatás-politika nélkül aligha lehet a közérdeket szolgáló, hatékonyabb és békésebb közoktatást létrehozni – mondja a szakember.
(További részletek a www.napi.hu oldalon.)
