Három frissen az EU tagjává vált ország dolgozói (és kisvállalkozói) hasonlóan látják esélyeiket munkahelyük elvesztésére: egy kicsivel több a félelem a szlovákokban, nagyobb a magabiztosak aránya a lengyelek körében, míg a magyarok között az optimista-realista jövőképűek aránya nagyobb, mint a másik két országban – derül ki a Ceorg és a Tárki 2005. júniusi felméréséből. Arra a kérdésre, miszerint mennyire valószínű, hogy elveszti munkahelyét, a magyarok 9 százaléka mondta a nagyon valószínű és 30 százalék a valószínű választ, míg a lengyeleknél 15 és 28, a szlovákoknál pedig 13 és 38 százalék volt az arány. (A magyar adatok csak a munkavállalók, a lengyel és a szlovák adatok a kisvállalkozók válaszait is tartalmazzák.)
A lakosság egésze rosszabbnak látja a munkaszerzés esélyeit. A szlovákok kétharmada, a lengyelek és a magyarok háromnegyede lehetetlennek vagy nehéznek ítéli a munkahelyszerzést. A lengyelek körében a szélsőségesen rossz munkaerő-piaci helyzetet, a szlovákok esetében a viszonylag jobb esélyeket érzékelők aránya magasabb. Ez pontosan ellentéte annak, ahogyan a munkával rendelkezők látták munkájuk megtartásának esélyeit, ami két nagyon eltérő munkaerő-piaci helyzetet érzékeltet. A lengyelek esetében a munkaerőpiac erősebben szétválik a magukat biztonságban érző bent lévők és a kintről bejutni esélytelenek csoportjára, a szlovákok esetében mintha nagyobb lenne az átjárás a bent és a kint lévők között.
