Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az idén világszerte mintegy tíz százalékkal nő az igény a tavalyihoz képest a Master of Business Administration (MBA) iránt, sőt, 2005–2006-ban is hasonló mértékű lehet a bővülés – derül ki a Top MBA szervezői által készített tanulmányból. Az előző években a világgazdaság lassulása az MBA-re jelentkezők számában is megmutatkozott, 2003-ban ötéves mélypontra csökkent a jelentkezők száma. Az USA-ban bekövetkezett szigorítások – különösen a külföldiek munkavállalása és a H1-B típusú tanulóvízum kiadásának szigorítása – megnyitotta az MBA-piacot a világ más részein. A változásból leginkább Európa profitált – mondta több iskola képviselője a NAPI Gazdaságnak a Top MBA világturné budapesti állomásán.
Az MBA-képzés általában egy- vagy kétéves: az amerikai iskolákban jellemző a két év, az európaiakban pedig az egy- és a kétéves képzések váltakoznak. A felvételnél az angolnyelv-tudás mellett vagy a General Management Admissions Testet (GMAT) kérik vagy – iskolától függően – néhány éves munkatapasztalatot követelnek meg.
Aki MBA elvégzésére adja a fejét, jelentős kiadással kell szembenéznie: egy program éves tandíja 8 ezer dollártól akár 50,4 ezer dollárig is terjedhet, amelyhez még hozzájön a tankönyvek, a megélhetés és esetleg az utazás költsége. A befektetés azonban néhány egy év alatt megtérül: a számítások azt mutatják, hogy az USA-ban szerzett MBA-papír alig több mint három év, míg egy európai két év alatt „visszahozza” az árát a nagyobb fizetés révén.
A tandíj kifizetésére több lehetőség is van. A NAPI Gazdaság által megkérdezett iskolák képviselői szerint a diákok általában kölcsönből állják a tandíjat vagy saját maguk finanszírozzák a tanulmányaikat; de az sem ritka, hogy egy cég állja – részben vagy egészben – a képzés költségeit. Néhány iskola, így a New York állambeli Univesity at Buffalo speciális ösztöndíjat is ajánl a külföldi diákoknak – tudtuk meg az iskola „toborzójától”. Itt egy úgynevezett tanársegédi ösztöndíjat ajánlanak, amely a teljes tandíj fedezete mellett némi „zsebpénzt” is kínál a diáknak, de ez a megélhetési költségeknek csak egy részét fedezi.
A globalizálódó világban az MBA-képzéseket indító iskolák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az oktatásuk nemzetközivé tételére is. A Top MBA felmérése szerint az USA-ban 75-ből 54, Európában pedig 108-ból 63 iskola ajánlott ösztöndíjat külföldi diákoknak. Az európai üzleti iskolák nagyobb hangsúlyt fektetnek a „nemzeti sokszínűségre”, mint észak-amerikai társaik: míg a 2003-as adatok alapján csak 6 amerikai iskola mondhatta el magáról, hogy 70 százalék fölötti arányban látogatják az iskolát külföldi diákok, addig hasonló aránnyal több mint 40 európai egyetem büszkélkedhetett. Egyes iskolák azon túl, hogy megpróbálnak minél több országból diákokat toborozni, lehetőséget adnak arra is, hogy a programjuk keretén belül diákjaik a világ több pontján is tapasztalatot szerezhessenek. A Temple University és a párizsi Institute de Gestion Sociale például egy olyan MBA-programot ajánl, amelynek keretében a diákok 4–7 hónapot Párizsban, 6 hónapot Philadelphiában és egy hónapot Tokióban tanulhatnak. A kulturális tapasztalatok cseréjének fontosságát a német WHU (Wissenschaftliche Hochschule für Unternehmensführung) főiskola is felismerte: a 2 éves szakmai tapasztalatot megkövetelő 16 hónapos programjuk 35 ezer euróba kerül ugyan, de a tandíjban benne van az összes jegyzet ára és három külföldi tartózkodás (Észak-Amerika, India és Kína) költsége is – mondta lapunknak az iskola képviselője.
