– A Profiles Internationalt alig több mint egy évtizede, 1991-ben alapították és máris multinacionális vállalattá vált. Hogyan indult el a vállalkozás?
– Üzlettársammal, Jim Shirbaskuval egy nemzetközi társaságnál dolgoztunk, ahol leginkább tréningekkel foglalkoztunk. Munkánknak semmi köze nem volt sem a HR-hez, sem a teszteléshez. Körülbelül húsz éven keresztül szervezeti fejlesztéssel és különböző tréningekkel foglalkoztunk. Aztán 1991-ben az Egyesült Államokban két törvényt is elfogadtak, amelyek hatására a vállalatok nem alkalmazhatták tovább a megszokott módszereiket az alkalmazottak felvételére és elbocsátására, ugyanis az esetleges sértettek akár be is perelhették a munkaadójukat diszkriminációért.
A kialakult helyzet miatt egyre nagyobb szükség lett egy új, objektív rendszerre, amely nagy lökést adott a vállalkozásunk elindításában. A Texas állambeli Wacóban, egy csendes kisvárosban, félúton Texas fővárosa, Austin és Dallas között alapítottam meg a vállalkozást az üzlettársammal. Körülbelül 1996-ban a vállalat elkezdett növekedni, ám ekkor a céljaink között még nem szerepelt az, hogy nemzetközi társasággá váljunk. Nem sokkal később ausztráliai és a Karib-szigeteken működő ügyfelek is megkerestek minket, hogy szeretnének velünk dolgozni, ami még nem okozott nagy fejtörést, hiszen ezek még angol nyelvterületek, de aztán érkeztek felkérések Mexikóból is. Így 1998 óta már 83 országban vagyunk jelen, ezzel egyszerű észak-amerikai társaságból nemzetközi vállalattá nőttük ki magunkat. Főleg az internetnek és a már meglévő ügyfeleinktől rólunk adott információknak köszönhetően ma már minden kontinensen vannak irodáink, és az általunk nyújtott szolgáltatást 14 nyelvre fordították le.
– Mikor „jöttek át” Európába?
– Az öreg kontinensen 1999-ben jelentünk meg: először Németországban, Törökországban és Nagy-Britanniában. Ezt követően Norvégiában, Svédországban, Dániában és persze Magyarországon nyitottunk irodát.
– A Profiles International honlapján az áll, hogy az önök modernebb technikái segítségével a vállalatok az általuk meghirdetett pozícióba megtalálhatják a legrátermettebb embert. Mi ez a rendszer?
– Standardizált rendszert használunk, amelyhez minden országban végeztünk kulturális értékelést is, így a kiértékelést minden országban a helyi körülményekhez adaptálva tudjuk használni. Fontos megjegyezni, hogy nem teszteket, hanem értékeléseket használunk. A teszt és az értékelés között van egy fontos különbség: míg a teszten át lehet menni vagy meg lehet bukni, addig az értékelésen nem, ugyanis az ember nem bukhat meg önmagából. Mindenki az, ami. Az értékelés információt ad arról a személyről, akiről készült, amely alapján aztán el tudja dönteni az ügyfelünk, hogy alkalmas-e az illető a meghirdetett munkára. Az értékelés a menedzsereknek is értékes információt szolgáltathat az alkalmazottról fontos döntéshelyzetben vagy például arról, hogyan lehet az adott alkalmazottat még produktívabb munkaerővé képezni.
A jelölt az interneten kitölti a kérdőívet és az adott válaszok alapján a rendszerünk elkészít egy értékelést, amelyet utána a vállalat össze tud hasonlítani a már nála dolgozó legjobb szakemberek eredményével. Így el tudja dönteni, hogy a felvételizőnek vannak-e azokhoz hasonló tulajdonságai, azaz alkalmas-e a pozíció betöltésére. A kérdőív három olyan alkotóelemet vizsgál, amely az embereket alapvetően meghatározza: ez a fej (cognitive), a szív (connotive) és a gyomor (affected domain). Az általunk kifejlesztett kiértékelés egy része azt vizsgálja, hogy az illető, aki kitölti a kérdőívet, milyen típus. Ha alkalmasnak tűnik, akkor a szoftverünk a következő lépésként interjúkérdéseket generál, biztosítva ezzel a felvételi semlegességét. Egy személy által lebonyolított interjúnál nagyon nehéz az objektivitást megőrizni, ugyanis statisztikailag kifejezve az interjúztató átlag 4,3 perc alatt véleményt formál a felvételizőről. Ennyi idő alatt viszont nem lehet kideríteni valakiről, hogy a munkát el tudja-e látni.
– Hogy tárolják az adatokat?
– Van egy komoly védelemmel ellátott központi adatbázisunk, amelyet két központunkban, San Antonióban és Londonban felügyelünk. Így ha valami történne véletlenül az internettel vagy a rendszerünkkel, akkor az adatokat e központok segítségével fél óra alatt vissza tudjuk állítani.
– Ezen az adatbázison keresztül az itt regisztrált vállalatok egymás adataihoz is hozzá tudnak férni?
– Nem, az ügyfeleink kizárólag a saját adataikhoz tudnak hozzáférni. Egy multinacionális vállalat viszont a különböző országokban lévő székhelyein dolgozó alkalmazottainak adatait természetesen lekérheti.
– A Magyarországon lévő vállalatok hogyan keresik meg önöket?
– Ez volt az egyik oka, hogy most itt vagyok. A menedzseremmel együtt két előadást tartottunk az Amerikai Kereskedelmi Kamaránál a vezetés és a menedzselés új lehetőségeiről, és az értékelő rendszerünkről, valamint ennek a vállalatok működésére gyakorolt hatásáról. Ha egy társaság megkeresi magyarországi igazgatónkat, Trizna Júliát, akkor egy itteni munkatársunk kimegy hozzá, egyrészt azért, hogy testre szabott értékelő rendszert tudjon készíteni, másrészt, hogy tréninget tartson a menedzsereknek, hogyan tudják a rendszerünket hatékonyan használni.
