Nehézkes, a valós piaci igények kielégítésére képtelen a magyar oktatási rendszer. A teljes oktatási spektrumból egyedül a közoktatás nevezhető kielégítőnek, míg a felnőttképzés nem alkalmazkodik a piaci igényekhez – véli Scharle Ágota, a pénzügyi tárca stratégiai elemző osztályának munkatársa. A lemorzsolódókkal nem tud mit kezdeni az oktatási rendszer, a munkaügyi hálózat pedig alkalmatlan a továbbképzésre, mivel az állásukat elvesztők többsége nem regisztrált munkanélküli lesz, hanem egyszerűen eltűnik a munkanélkülieket kezelő hálózat elől.
Az oktatási rendszer pénzügyi gondjaira hosszú évtizedek óta először van gyógyír: az uniós pályázati lehetőségek – állítja Setényi János, az Expanzió Kft. igazgatója. Ugyanakkor egyelőre túl sok és nem kellően átgondolt pályázati ablak áll az uniós strukturális alapok szociális alapjából a pályázók rendelkezésére. Az ablakokat évekig nyitva kellene tartani, s a nyert tapasztalatokat közkincsé kell tenni. A lehívható pénz mennyisége elég, de kérdéses, hogy hány magyar pályázat képes megfelelni a feltételeknek. A tapasztalatok szerint a magyar pályázatok nem jobbak az unióban megszokottnál – tette hozzá Setényi.
A magyar oktatási rendszer és a munkaerőpiac között igen gyenge a kapcsolat, a gyakorlati képzés során nagyobb figyelmet kell fordítani a készségek fejlesztésére. További probléma, hogy Magyarországon az idősebb korosztály nem vesz részt semmilyen képzésben. Őket nem az iskolapadba kell visszaültetni, hanem az élethosszig tartó tanulás üres frázisán túllépve készségszintű képzésben kell részesíteni. Az igazgató szerint a hetvenes években Németországban végrehajtott reform ráférne a magyar közoktatásra is. Itt a vissza az alapokhoz stratégia szellemében az alapfokú oktatásnál kezdték a reformokat. Kívánatos lenne, hogy a munkanélküliekkel problémájuk megoldásáig egy ügyintéző foglalkozzon. Az állástalanoknak először a lelki problémáit kellene megoldani, ezt követhetné az elhelyezésük – mondta Setényi.
