Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Coca-Cola, Goldman Sachs, Mitsubishi, Gillette, Canon – több milliárd dolláros forgalmú multinacionális vállalkozások. Minden vállalat mögött pedig ott áll egy-egy vezérigazgató, aki több millió dollárt keres évente, hogy mindezt felügyelje – mint Óz, a nagy varázsló a függöny mögött.
Minek tulajdonítható egy vállalat kudarca vagy sikere? Milyen szerepük van ebben a vállalatvezetőknek? Erre a kérdésre kereste a választ Charles M. Farkas és Philippe De Backer hat kontinens 161 nagyvállalatának vezetőivel készített interjúi során, miközben mintegy 12 ezer oldalnyi feljegyzést készítettek. A jelek szerint a sablonos válaszok és szócséplés helyett a CEO-k szívesen tárták fel a részleteket; sokszor azt is megmutatták, hogy milyen egyéni módszerekkel szolgálják meg a fizetésüket.
Az eredetileg 1995-ben megjelent könyv igencsak gyakorlatorientált, mivel a szerzők tudományos elméletek részletezése helyett azt kutatják, hogy mivel foglalkoznak a legsikeresebb csúcsvezetők. Mit tesznek a több millió dolláros éves fizetésükért, hogy telik egy napjuk, kikkel találkoznak, hová tűnnek el napokra, mire figyelnek oda, hová utaznak és milyen döntéseket hoznak?
A szerzőpáros tehát alaposan beláthatott a függöny mögé, hogy mit tesznek ezek az emberek az érték hozzáadása érdekében. A kutatók interjúik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a csúcsmenedzserek alapvetően ötféle vezetői megközelítést alkalmaznak. A stratégiai megközelítésnél a vezérigazgató egyben a cég legfőbb hosszú távú stratégája is; a humántőke-megközelítésnél a cégvezető a hangsúlyt az emberierőforrás-politikára helyezi; a szakértői megközelítésnél az első ember egy részterület specialistájává válik, és ezt állítja a szervezet középpontjába; a dobozmegközelítésnél a vezető olyan szabályokat és értékeket állít fel, amelyek az eseményeket jól behatárolt keretek között tartják; míg a változásmenedzsmenten alapuló megközelítésnél a vezér a siker érdekében a radikális változás ügynökeként dolgozik, aki az újítást és a különbözőséget támogatja.
Mintegy ráadásképpen a hetedik fejezet olyan eseményeket jár körül, amikor üzleti siker helyett bukás jött. A szerzők ekkor sem jönnek zavarba, mivel véleményük szerint az ilyen esetekben annyi történt, hogy a cégek rosszul alkalmazták a korábban kialakított vezetői megközelítést, vagy pedig túlságosan ragaszkodtak ahhoz. A könyv tehát mindazok számára jó szívvel ajánlható, akik akár cégvezetőként, akár a marketing első embereként tevékenykednek, esetleg a közeljövőben ilyen pályára akarnak kerülni.
KJK-KERSZÖV kiadó, 242 oldal, 4620 forint
