Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A korábban tervezettekhez képest jóval kevesebb szállodafejlesztés valósul meg idén és jövőre is kevesebb hotel nyitja meg kapuit. Igaz ez nemcsak a fővárosra és a Balatonra, de a jövő esztendőben az "Év Kulturális Fővárosa" címet viselő Pécsre is. Pedig a szakemberek szerint fontos lenne, hogy a városban elegendő magas színvonalú szálláshely álljon rendelkezésre, hiszen a baranyai megyeszékhely iránt német, japán turisták is nagy számban érdeklődnek. Ennek ellenére a finanszírozás leállása miatt még azon projektek közül sem indul el mindegyik a tervezett időben, amelyek pályázati pénzhez jutottak.
A fővárosban hasonló a helyzet, bár itt az év végéig tíz új szállodát adnak át (vagy már át is adtak, mint éppen a közelmúltban megnyílt 110 szobás, luxusszínvonalú Hotel Presidentet), a jövő évben pedig újabb nyolcnak az építése fejeződik be a négy- és ötcsillagos kategóriában. Ezen új létesítményekkel két év alatt közel 2700 szobával gyarapodik a szállodaférőhelyek száma. A statisztikai adatok szerint 2009. július 31-én országosan 2830 kereskedelmi szálláshely-létesítmény működött, ezen belül 856 szállodában 51 ezer szoba, 1085 panzióban pedig 14 ezer szoba várta a vendégeket. Az egyéb, vendégfogadásra alkalmas szálláshelyek - turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping - száma pedig 889 volt. Az év első felében átadott új létesítmények országosan a négy- és ötcsillagos, ezen belül a wellness- és apartmanszállodák, illetve ifjúsági szállók kapacitását növelték.
A szállodafejlesztés idei látványos megtorpanását - becslések szerint több mint húsz, ez évre és az elkövetkező két évre tervezett szállodaprojekt állt le csupán a fővárosban - a szakértők többnyire a vendégszám-visszaesésben, illetve a finanszírozási nehézségekben látják (mára a teljes banki beruházási finanszírozáson belül a szállodafejlesztések aránya 10-11 százalékra csökkent). Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke szerint a bankok jelenleg kockázatosnak ítélik a szállodafejlesztést. Amíg korábban egy jó szálloda megbízható, értékőrző befektetés volt pénzintézeteknek, nyugdíjintézeteknek, tulajdonosoknak, a válság hatására ez a befektetési forma rizikóssá vált. A csökkenő kihasználtsággal párhuzamosan az árbevétel is zsugorodott, miközben a fejlesztési, működési és finanszírozási költségek nőttek, mindez pedig negatívan befolyásolja a megtérülést, így nehezedhet a kihelyezett hitelek visszafizetése. A bankok ezért alaposabban megvizsgálják a projekt paramétereit, a hitelért folyamodó beruházót, és nagyobb, gyakran 40 százalékos önrészt is előírnak, valamint gyakori, hogy visszafizetési garanciákat, magasabb, akár háromszázalékos kamatprémiumot kötnek ki. Persze Niklai is szükségesnek tartja, hogy a beruházók a fejlesztési döntés előtt hatékonyabb keresletelemzést végezzenek, illetve pontosabban határozzák meg, hogy ők maguk hogyan fejleszthetik a keresletet, vagyis ne kizárólag az államtól várják a megoldást. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy egy új szálloda létesítése az elhatározás időpontjától kezdve nagyon hosszú - többéves - folyamat, s a beruházások megvalósulása, a szálloda nyitása nem mindig esik egybe a gazdasági boommal vagy jelentős keresletnövekedéssel.
