Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár az elmúlt években emelkedtek a hazai földárak, az unióhoz való csatlakozástól várt jelentős árnövekedés és földpiaci forgalomélénkülés elmaradt. Így a régi tagországokhoz képest napjainkban is csak lassú felzárkózásról beszélhetünk - fejtette ki lapunknak Biró Szabolcs, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) munkatársa. Ennek oka a szakember szerint több, a honi földpiacot jellemző tényezőben keresendő, melyeken a Nemzeti Földalap (NFA) felvásárlásai sem tudtak érdemben oldani. Ezzel magyarázható, hogy a megkötött ügyletek éves szinten mindössze 200-220 ezer hektárnyi területet érintenek, ami a hazai földterület mindössze 3 százaléka. Nemcsak a forgalomban, de az árakban és a bérleti díjakban sem hozott a csatlakozás átütő fordulatot, hiszen az utána következő években a drágulás mértéke nem múlta felül például az 1999 és 2004 közötti időszakét, amikor is évi 20-40 százalékos földáremelkedést tapasztaltak. Alátámasztja ezt, hogy a www.foldbroker adatai szerint az árak 2008-ban is csak 35-40 százalékkal nőttek az év végéig. Így egy hektár szántó átlagára az elmúlt év végén meghaladta ugyan a 600 ezer forintot, de még mindig jelentős különbség mutatkozik a magyar és a régi uniós országok szántóföldjeinek ára között.
Természetesen a földárakat a kereslet-kínálat mellett a szántóterület fekvése, mérete és minősége is nagyban befolyásolja, így régiónként változóak. Az AKI adatai szerint átlagos földminőséget tekintve a legmagasabb árak az észak-alföldi és a dél-dunántúli régiókat jellemzik (hektáronként 350-900 ezer forint), a legalacsonyabbak Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön (hektáronként 250-400 ezer forint), míg a többi régió árai hektáronként 350-600 ezer forint között szóródnak. A földminőség tekintetében regionális szélsőértékek is fellelhetők: egy régión belül a legnagyobb szélsőség az Észak-Alföldön tapasztalható, ahol a gyenge minőségű földek hektárja 200 ezer forintért cserél gazdát, míg a legjobb adottságúakért a 2,3 millió forintot is megadják.
A mezőgazdasági területek közel 60 százalékát haszonbérbe adják, jellemzően öt-tíz évre kötött szerződéssel. A hosszabb távú megállapodást adókedvezmény ösztönzi; ha öt évnél hosszabb időre szól a bérleti szerződés, nem kell a tulajdonosnak forrásadót fizetnie. A bérleti díjak egyébként a csatlakozást követően szintén csak kismértékben nőttek, aminek következményeként - az AKI adatai szerint - az átlagos földbérleti díj hektáronként 18,8 ezer forint körül alakul, ez 3-6-szor alacsonyabb, mint az unió régi tagállamaiban.
S hogy mi várható a hazai földpiacon az elkövetkező években? A szakemberek optimisták, hiszen a 2011-ben lejáró derogációval (aminek meghosszabbítását az Európai Bizottság nem látja indokoltnak) kiszélesedik a vásárlói kör, ami nemcsak a hazai alapítású agrárcégek vásárlási szándékát, hanem a külföldi tőkeerős keresletet is felerősítheti, ez pedig várhatóan jótékonyan hat majd árakra is. Az egységes állami gazdaságtámogatási rendszer (SPS) tervezett bevezetése pedig - Biró Szabolcs szerint - a földbérleti szerződések számának, valamint a bérleti díjaknak az emelkedését ösztönzi.
