Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hamarosan felállhat a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal (KKH), az autonóm államigazgatási szerv költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet alkot - az erről szóló törvényt hétfőn fogadta el a parlament. A hivatal a Közbeszerzések Tanácsa általános jogutódja lesz, szervezete négy részből épül fel: a Közbeszerzési Döntőbizottságból (KD), a közérdekvédelmi igazgatóságból, a közbeszerzési igazgatóságból, valamint a titkárságból. A hivatal mellett véleményező, javaslattevő szervként működik a Közbeszerzések Tanácsa (KT), valamint a közérdekvédelmi tanácsadó testület. A hivatalt az elnök, a KD-t annak az elnöke, a közérdekvédelmi igazgatóságot annak igazgatója, míg a közbeszerzési igazgatóságot és a titkárságot a főtitkár vezeti. A hivatal elnökét az országgyűlés hat évre választja meg, személyét a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli. A KD elnökét - a KT véleményének kikérésével - a hivatal elnöke nevezi ki hat évre. A hivatalnak a közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezéseivel összefüggő döntés-előkészítési és végrehajtási, valamint az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó és szerkesztői tevékenységét a közbeszerzési igazgatóság végzi.
A közbeszerzési törvényt érintő legfontosabb változás, hogy jövőre a közbeszerzések tisztaságáért átláthatósági biztosok felelnének. A biztos a jogszabályok betartása és a nyilvánosság követelményének érvényesülése érdekében a közbeszerzési eljárás (ideértve annak előkészítését is) valamennyi iratába betekinthet, valamennyi eljárási cselekménynél jelen lehet, a résztvevőktől tájékoztatást kérhet.
Az ajánlatkérő és a biztos átláthatósági megállapodást köthet, amelyben az adott közbeszerzés valamennyi ajánlattevője is részt vesz. E megállapodás alapján - a biztos által nyújtott monitoring szolgáltatás révén - a felek előmozdítják a teljes eljárásra és az ennek nyomán kötött szerződésre vonatkozó jogszabályok és a nyilvánosság érvényesülését. Az átláthatósági megállapodás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza majd, amelyben meghatározzák, hogy mely eljárásoknál (mint a nagy értékű uniós és költségvetési beszerzéseknél) lesz kötelező az ilyen megállapodások kötése.
