BUX 142430.30 0,49 %
OTP 46790 0,17 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Felszámolják az ökotámos közműépítőt

Elindult az Ökotám beruházási rendszer alkalmazására kizárólagos joggal rendelkező ETS, korábbi nevén Geotorr Zrt. felszámolása. Csak az összesen 200 milliós követelést benyújtó mikro- és kisvállalkozásoknak van esélyük arra, hogy a pénzükhöz jussanak. A felszámoló három erdélyi projektből és a magyarországi önkormányzatokkal kötött kölcsönszerződésekből vár bevételt.

2009. augusztus 5. szerda, 23:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nyolcvan hitelező több mint 1,65 milliárd forintot követel a felszámolás alatt lévő ETS Építő Beruházó és Szolgáltató Zrt.-től, amely korábban Geotorr Zrt. néven működött és az úgynevezett Ökotám beruházási rendszer keretében épített csatornahálózatokat és szennyvíztisztítókat - tudta meg lapunk Somorjai Bélától, a felszámoló Dr. Felső Vállalkozásszervező és Csődtanácsadó Kft. munkatársától. Az ETS felszámolását több mint húsz cég kezdeményezte, az eljárás március 5-én indult. A negyvennapos bejelentési határidőig nyilvántartásba vett nyolcvan hitelező nagy részét az ETS-nek 2007 előtt dolgozó építőipari cégek és szállítók teszik ki, de megtalálható köztük néhány önkormányzat és az APEH is, amelynek 45 milliós követelése van. A felszámolóhoz folyamatosan érkeznek újabb és újabb hitelezőiigény-bejelentések. A cégvezetők nem tettek eleget maradéktalanul a csődtörvényben meghatározott kötelezettségeiknek, hiányosan adták át a társaság tevékenységére vonatkozó mérleg- és cégadatokat a felszámolónak, arra hivatkozva, hogy azok a cégvezetők váltásával "eltűntek". Így nem tudni pontosan, mekkora vagyona van a társaságnak, amelyből esetleg ki lehetne elégíteni a hitelezők követeléseit.
A felszámoló elsősorban az ETS kintlévőségeinek behajtásával próbálja rendezni az adósságot; szerinte jó esetben a mikro- és kisvállalkozó hitelezők juthatnak majd hozzá a mintegy 200 millió forintra rúgó követelésük ellenértékéhez. Három erdélyi projektből és a magyarországi csatornaberuházásokhoz kapcsolódóan nyolc önkormányzattal kötött (Alsódobsza, Megyaszó, Sóstófalva, Újcsanálos, Olasz, Hásságy, Szigetvár és Ráckeresztúr) kölcsönszerződésekből vár bevételt a felszámoló.
A Geotorr Mérnöki Szolgáltatások Kft.-t 1989-ben alapították, kezdetben geotechnikai problémák és vis maior helyzetek megoldásával foglalkozott, majd közműépítésekbe is belefogott. 2005-ben rt.-vé alakították. Tulajdonosa Váci Gyula és Mérnyei Emília voltak, akik nem mellékesen az Ökotám-modell kidolgozói és az Ökotám Alapítvány alapítói is. 2005 májusától 2008 májusáig a spanyol Equip Tecnic Santandreu (ETS) SA tulajdonában volt a társaság, jelenleg pedig a spanyol cég mellett a Váci és Mérnyei érdekeltségében lévő Frikober Mérnöki Kft. rendelkezik benne tulajdonrésszel - derül ki a cégadatokból.
Az Ökotám-modell alkalmazására kizárólagos joggal rendelkezett a Geotorr, így az ezt választó, zömmel önerő nélküli kistelepülések a kivitelezésről hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások keretében (azaz versenyeztetés nélkül) állapodtak meg a céggel. A települések szerződést kötöttek a finanszírozásban segítő Ökotám Alapítvánnyal, és a lakók víziközmű-társulásokat alapítottak. A meglehetősen bonyolult Ökotám-rendszer lényege, hogy a települések és magánszemélyek a fejlesztésekhez halmozottan vettek igénybe állami támogatásokat, így végül a beruházások minimális önerővel, nagyrészt állami pénzekből valósultak meg. Az államot ért kár miatt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) többször bírálta a rendszert, számításai szerint 15-25 százalékkal többe kerültek így a beruházások, mintha az állam önerősen valósította volna meg ezeket (Napi, 2006. október 25.). Az ÁSZ-vizsgálatok nyomán 62 önkormányzatot köteleztek négymilliárd forint támogatás visszafizetésére - írta a HVG. A visszafizetésekről szóló zárszámadási törvényrészleteket és kapcsolódó kormányrendeleteket azonban az Alkotmánybíróság tavaly tavasszal megsemmisítette, mivel alkotmányellenesnek találta, hogy "az egyedi fizetési kötelezettségek jogszabályokban jelentek meg", ezért "az önkormányzatok nem élhettek a bírósághoz fordulás jogával". A visszafizetés jogosságával azonban nem foglalkozott a testület.
Az ETS volt munkavállalóinak mintegy 17 millió forinttal tartozik, amit várhatóan a felszámoló a cég óvadéki számláin (a banki hitelek törlesztőrészleteinek késedelmes fizetésére létrehozott számlán) lévő összegből fizet ki. A Dr. Felső nettó 34 millió forintos irányáron meghirdette az ETS Szigetvár és környéke vízmű cégében, a Sziget-Víz Kft.-ben lévő törzsbetét-követelését és üzletrészét. A mára hirdetett árverésen várhatóan a többségi tulajdonos szigetvári önkormányzat licitál majd a 19 százalékos tulajdonrészre. Ezenkívül az ETS-nek gépjárművei, irodabútorai és számítástechnikai berendezései vannak. A 30-35 millió forint zálogértékű járművek a jelzálogjogosult APEH-et illetik meg, az irodaberendezések pedig a Váci úti Danubius irodaház üzemeltetőjét, amelynek hárommillió forint bérleti díjjal tartozik az ETS - mondta Somorjai Béla.
Jelentős bevétel, 65-70 millió forint a közműépítő erdélyi - Szörényváron, Margitán és Kistótfalun elnyert - munkáiból folyhat be. A szörényvári megbízást 100 ezer lejért engedményezték egy román cégnek, de az összeget még nem kapták meg. Margitán befejezte ugyan az építést az ETS, de az azért járó 600 ezer lejből a romániai leányvállalatának számlájáról az adóhatóság inkasszált 400-450 ezer lejt. A számlán 150-200 ezer lej lehet, de a leányvállalat számlájához még nem fér hozzá a felszámoló. A legnagyobb munkája, a 32 millió lej értékű csatornázás lett volna Kistótfalun és környékén. A 2007-ben leszerződött, uniós és román állami támogatásból megvalósuló munkát 2010 végéig kellett volna befejezni. Az ETS előlegként 5 milliót kapott, majd a 2008-ban elkezdett és az év végéig elvégzett munkákért 4,5 millió lejt kiszámlázott. Ennek mintegy felét az ETS engedményezte a kivitelezésben részt vett alvállalkozóinak, a fennmaradó részt viszont az érintett önkormányzatok nem akarták kifizetni, miután értesültek az ETS felszámolásának elindulásáról. A felszámolónak azóta sikerült megállapodnia a cégekkel és önkormányzatokkal: az elvégzett munkáért még 685 ezer lej jár az ETS-nek. A három erdélyi munkából így összesen 935-985 ezer lej, azaz 65-70 millió forint bevétele származhat.
Nagyobb falatnak ígérkezik a nyolc magyarországi önkormányzattal kötött összesen 710 millió forintra szóló kölcsönszerződésekből várható bevétel. Az ETS ezeket a beruházások áfájának kifizetésére adta kölcsön a helyhatóságoknak. Az Ökotám-rendszert alkalmazó önkormányzatok közül többen is eladósodtak az elhúzódó beruházások, az üzemeltetés és a jogi huzavona miatt, rossz teljesítés miatt néhányan perben is állnak az ETS-sel, így nem tudják, illetve nem akarják a teljes követelést kifizetni. Időközben az APEH részben jogtalannak ítélte az áfa-visszaigénylést és nem fizet az önkormányzatoknak. A kölcsönszerződések ügyét még az is bonyolítja, hogy ezeket az ETS engedményezte a spanyol ETS-nek, majd az a Váci és Mérnyei tulajdonában lévő Aqvator Ingatlanfejlesztő Kft.-nek. Azonban a magyar ETS spanyol vezérigazgatója erről nem tudott papírokat mutatni a felszámolónak, kivéve a ráckeresztúri szerződést. A felszámoló felmondta az engedményezési szerződéseket.

Domokos Erika
Domokos Erika

Ez is érdekelhet