Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlament által decemberben elfogadott közbeszerzési törvénymódosítás nagy része április elsejétől lép hatályba. A módosítás nyomán a jogalkotók szándéka szerint a közbeszerzési eljárások egyszerűbbé, átláthatóbbá, gyorsabbá és olcsóbbá válnak, valamint jelentősen javulhat a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) hozzáférése a közbeszerzési szerződésekhez - összegzi a jogszabály-módosítás lényegét az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium.
Az egyszerűsítés jegyében a meglévő három (közösségi, nemzeti, egyszerű) eljárásrend helyett csak két szabályrendszer szerint kell majd lebonyolítani az eljárásokat (a közösségin kívül a nemzeti szintű, úgynevezett új, egyszerű eljárás előírásainak megfelelően). A nyilvánosság biztosítása érdekében az egyszerű eljárást minden esetben hirdetmény közzétételével kell elindítani.
Az átláthatóság javítása és a visszaélések csökkentése érdekében a közbeszerzések szinte minden mozzanatát - a kiírástól a nyertes ajánlaton, a szerződésen keresztül egészen az esetleges jogorvoslati eljárásban hozott döntésig - kötelezően közzé kell tenni az interneten. Áprilistól október elsejéig az ajánlatkérők honlapján lesznek elérhetők az információk, ezt követően adatbázis jelleggel - közbeszerzési eljárásonként csoportosítva - a Közbeszerzések Tanácsa (KT) honlapján is. Így októbertől az ajánlatkérőknek már elegendő lesz egy linkkel jelölni weboldalukon, hogy az eljárás adatai hol találhatók a KT honlapján. A közpénzek átláthatóbb elköltése érdekében közzé kell tenni azokat a nem közbeszerzési szerződéseket is, amelyeket az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel vagy annak többségi tulajdonában lévő, más vállalkozással a közbeszerzési szerződéstől számított öt éven belül kötött. A közbeszerzés részvevői "átláthatósági megállapodást" is köthetnek egymással, ami azt jelenti, hogy az eljárás lebonyolításába bevonhatnak egy független szakértőt is, aki jogsértés esetén jelez a feleknek, és az eljárás szakaszairól nyilvános jelentést is közzétesz. Ezentúl kötelező lesz a közbeszerzést kiíróknak a kartellgyanút jelezniük a Gazdasági Versenyhivatalnak, ha nem teszik, felelősségre vonhatók. Jelentős újdonság lesz, hogy a közbeszerzési hirdetményeket csak akkor lehet közzétenni, ha annak jogszerűségét a kiíró részéről valaki aláírja; amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) később azt állapítja meg, hogy a kiírás szabálytalan volt és bírságot szab ki, akkor a kiíró mellett a kiírást ellenjegyzőt is megbírságolja.
A közbeszerzések gyorsítása érdekében 2010. január elsejétől a nagy értékű, uniós, majd júliustól a kisebb értékű, nemzeti szintű eljárások is elektronikussá válnak, illetve az ezekhez kapcsolódó jogorvoslati eljárások is. A peres eljárás gyorsítása érdekében egy teljesen új pertípust vezetnek be. Ebben az úgynevezett kombinált perben egyszerre kérhető a KD határozatának felülvizsgálata és a már megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítása.
A közbeszerzések lebonyolításának olcsóbbá tétele érdekében a jövőben csak azokat a kizáró okokkal kapcsolatos tényeket kell majd igazolnia a pályázónak, amelyeket a kiíró maga közhiteles elektronikus - ingyenesen elérhető - nyilvántartásból nem tud ellenőrizni.
A kkv-k helyzetének javítása érdekében az ajánlatkérőknek kisebb részekre kell bontaniuk azokat a szerződéseket, amelyek esetében ez műszakilag, gazdaságilag lehetséges. Így a szerződések értéke csökken, a kisebb cégek is nagyobb eséllyel pályázhatnak a munkákra. Lehetősége lesz a kiíróknak arra, hogy a közbeszerzést csak az egymilliárd forint árbevételt el nem érő vállalkozások számára tartsák fenn. (Azonban építési beruházások és koncessziók esetében erre csak a 200 millió forintnál kisebb értékű szerződések esetén lesz lehetőség.)
