Az első nemzeti fejlesztési terv felhívásaira több mint 40 ezer pályázat érkezett, a visszalépések aránya 5-6 százalékos volt - derül ki a Nemzeti Fejlesztés Ügynökség (NFÜ) összesítéséből. Többnyire két okból léptek vissza a pályázók: a pályázati szakaszban önkorrekció miatt, a szerződéskötési fázisban pedig különböző szabálytalanságok miatt. Az előbbi esetekben a pályázók többnyire maguktól rájöttek, hogy az időben benyújtott dokumentáció hibás, netán módosították a beruházás célját, és ezért inkább visszavonták a pályázataikat, majd korrigálva újra benyújtották. Amennyiben valamilyen szabálytalanság miatt vonták vissza a pályázatukat - erre általában már a megvalósítási szakaszban került sor -, a következményektől tartva vagy önként léptek vissza, vagy pedig azért, mert a büntetésképpen levont összeg után fennmaradó összegből már nem látták maradéktalanul megvalósíthatónak projektjeiket.
A legtöbben a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) felhívásainál léptek vissza, főként a döntés-előkészítési és a szerződés aláírása előtti szakaszban, a legkevesebben pedig a regionális operatív programok esetében. Csaknem ezer alkalommal nem pályázói visszalépés történt, hanem intézményi visszavonás. A GVOP felhívásainál megesett, hogy a pályázók nem tudták teljesíteni a hiánypótlást vagy magát a projektet nem voltak képesek a támogatási szerződésben vállaltak szerint megvalósítani, ezért önként visszaléptek. Az is gyakran megesett, hogy egy-egy pályázó több felhívásra is adott be pályázatot, s amelyiket előbb elbírálták, azt valósította meg, a többitől pedig visszalépett.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében eddig közzétett felhívásokra több mint 11 ezer pályázat érkezett, közülük a projektgazdák alig 1,4 százaléka lépett vissza a pályázat során. A legtöbben most is a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) pályázatain megfogalmazott célok megvalósításáról mondtak le, az egyik pályázat érintettjei az elhíresült "kaptár modell" csalási kísérlet részesei voltak (Napi, 2008. február 14.).
