Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kizárólag az állami követelések első helyre sorolása miatt vezetik be jövőre a fordított áfafizetés rendszerét a felszámolás alatt álló vállalkozások esetében - állítja Pálinkás Csaba, a Csabaholding Kft. felszámolója. Lapunk korábban beszámolt arról, hogy az áfatörvény jövőre a fordított áfafizetés rendszerét kiterjeszti többek között az olyan tranzakciókra, amelyeknél a felszámolás alatt álló társaság állít ki számlát százezer forintot meghaladó értékesítés esetén (Napi, 2007. november 28.). Erre - a jogszabály szerint - azért van szükség, mert a felszámolás alatt álló cég adott esetben visszaélést elkövetve a számla kiállítását követően nem fizeti be az áfát, miközben a vevő, egyébként teljesen szabályszerűen, visszaigényli azt.
Pálinkás Csaba szerint azonban erről szó sincs, főleg azért nem, mert lehetetlen a kivitelezés. Egyrészt ha a felszámolási eljárás megindítása után a felszámoló tudta nélkül a cégvezetés még kibocsát néhány álszámlát, akkor ezeket később érvényteleníteni kell akkor is, ha a számlát befogadó vevő jóhiszeműen jár el. Az pedig a felszámoló szerint teljesen valószínűtlen, hogy egy felszámoló kezdjen el számlákat gyártani, hiszen a felszámolás fokozottan ellenőrzött körülmények között zajlik, vagyis kiemelten kockázatos lenne sumákolni.
A jogszabály-változtatás sokkal inkább azt a célt szolgálja, hogy egy ügyes trükkel a követelések listáján az első helyre kerül az adóhatósági áfakövetelés. Normális esetben a felszámolás alatt álló társaság akkor állít ki számlát, ha tárgyi eszközeit értékesíti. Az értékesítés áfatartalma eddig a követelési lista elején (az A soron), a felszámolási költségek között szerepelt, de a kiegyenlítésekor figyelembe kellett venni a követelés keletkezésének időpontját. Vagyis ha adott esetben egy társaság úgy került felszámolás alá, hogy nagy összegű munkabértartozást halmozott fel - vagy a felszámolás alatt bocsátotta el alkalmazottait -, akkor a munkabérekre, végkielégítésekre vonatkozó követelések korábban keletkeztek, mint az áfára vonatkozó adóhatósági követelés. A Bérgarancia Alaptól a kifizetetlen munkabérekre igényelhető támogatás maximált összeg, tehát az új rendelkezés a fennmaradt munkavállalói követelések elől vonja el a fedezetet.
Van más, hitelezőkre vonatkozó hatása is ennek a változásnak. A felszámolási törvény legutóbbi módosításakor a jellemzően a B, zálogjoggal rendelkező hitelezői soron szereplő pénzintézeti lobbi elérte, hogy a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak értékesítése után jelenleg csak minimális, az értékesítéssel közvetlenül összefüggő költségeket lehet levonni az áfát is tartalmazó vételárból, majd a fennmaradó teljes vételárat ki kell fizetni a számukra. (A korábbi szabályozás 50 százalékban határozta meg ezt a mértéket.) Az új szabályozás nyomán viszont 2008. január 1-jétől a hitelező pénzintézetek is 20 százalékkal kevesebb kielégítéshez jutnak.
