Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlament keddi ülésén elfogadta azt a határozatot, amellyel felhatalmazást ad a kormánynak a kormányzati negyed beruházás részeként a minisztériumoknak helyet adó kormányzati épület vagy épületegyüttes megvalósítására szóló közbeszerzés kiírásához, valamint eredményes eljárás esetén a szerződéskötéshez. Így akár júliusban vagy augusztusban megjelenhet a pályázati felhívás, az eredményhirdetés pedig novemberre várható. Ezt követően indulhat a kivitelezés, és 2009-ben költözhetnek az intézmények – mondta korábban Görözdi György, a kormányzati negyed megvalósításáért felelős miniszterelnöki megbízott.
A Nyugati pályaudvar mögött tervezett kormányzati épületegyüttest a közbeszerzési eljáráson kiválasztott magáncég saját finanszírozásban valósítja meg. A részletes kiviteli tervek elkészítése és az építési engedélyek megszerzése is már a társaság feladata és felelőssége lesz. A magánberuházó lesz a felépített épületegyüttes tulajdonosa, és marad is a 25 éves futamidő végéig. Addig az állam az épület rendelkezésre bocsátásáért és a kapcsolódó szolgáltatásokért előre rögzített, éves díjat fizet, amely a futamidő alatt – jelenértéken számolva – nem lehet több nettó 142,5 milliárd forintnál. Az épületnek helyet adó földterület viszont a futamidő alatt is állami tulajdonban marad, erre a beruházó földhasználati jogot kap. A kormány a vizsgált négy megvalósítási konstrukció (állami beruházás, hosszú távú bérlet, szűkebb típusú ppp, illetve bővített ppp) közül végül az úgynevezett szűkebb ppp-t választotta, amely szerint a magánberuházó feladata a tervezés, kivitelezés, majd az épület fenntartása, az alapvető üzemeltetési feladatok ellátása, valamint e tevékenységek finanszírozása. (Az alapüzemeltetéshez csak az épület műszaki, gépészeti üzemeltetése és karbantartása tartozik, más kiegészítő tevékenységek, mint például a takarítás, az őrzés-védelem vagy az informatikai üzemeltetés már nem – ez a bővebb ppp-konstrukció része lett volna.) A szűkebb ppp melletti érv az volt, hogy várhatóan ez jár a legalacsonyabb jelenértéken számított állami kiadással. (A beruházás teljes költsége az épületegyüttes használatba vétele után az államadósságot növeli majd.) A megvalósításra kitűzött 2009. május végi határidő is tartható lenne ezzel a konstrukcióval, valamint biztonsági szempontból is előnyös, hogy egyes szolgáltatásokat nem bízzák rá a magánpartnerre. A 25 éves futamidő végén a kormányzati épületegyüttes állami tulajdonba kerül, a nyertes magánberuházóval kötött szerződésben előre rögzítik majd a vételárat.
