Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nyílt közbeszerzési eljárást írt ki a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. (RHK) a bátaapáti radioaktívhulladék-tároló kialakításának első ütemére. A becsült értéken nettó 2,5 milliárd forintos beruházás keretében a föld alatt épülő tároló felszíni létesítményeinek egy részét mintegy 10 hónap alatt kell felépíteni. A tároló az atomerőművi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgál.
Az ajánlattételi határidő június 4. Leszűkíti az esélyes pályázók körét, hogy egyebek mellett nukleáris építési beruházás végrehajtását és daruzott épület vagy csarnok kivitelezését igazoló referenciát is fel kell mutatniuk. Emellett referenciával kell rendelkezniük kerítésvédelmi és videomegfigyelő rendszer, beléptetőrendszer, illetve vagyonvédelmi rendszer elemeit tartalmazó, integrált biztonságtechnikai rendszer kiépítéséről is. A paksi atomerőműben keletkező úgynevezett kis és közepes aktivitású hulladékok (munkaruhák, munkaeszközök) tárolására szolgáló helyet 1993-ban kezdték keresni, ugyanis ezeket nem lehet külföldre szállítani, és jelenleg az erőmű átmeneti tárolójában gyűlnek össze, ahonnan el kell távolítani őket – tudtuk meg Hegyháti Józseftől, az RHK ügyvezető igazgatójától. Tudományos kutatások alapján a Bátaapáti térségében található gránittömb bizonyult kellően biztonságos helynek e veszélyes anyagok raktározására. Ezt rendkívül aprólékos felszíni és felszín alatti kutatásokkal igazolták az elmúlt években, amelyekre összesen 16 milliárd forintot költöttek el.
A parlament 2005 novemberében nagy többséggel egyetértett a paksi erőmű élettartamának meghosszabbításával, és egyúttal jóváhagyta a bátaapáti lerakó beruházási munkálatainak megkezdését. Ennek nyomán elkészült a tenderdokumentáció, és ezzel lehetővé vált a munkálatok első ütemét jelentő beruházás végrehajtására szóló pályázat kiírása. A felszínen folyó munkákkal egy időben folytatódik a föld alatti létesítmények kiépítésének előkészítése. A tárolóépítés második fázisában további felszíni létesítményeket hoznak létre, valamint megkezdik a felszín alatti tároló első négy kamrájának kialakítását is. A lerakó befogadóképessége a jelenlegi tervek szerint 40 ezer köbméter, ennek fele az atomerőmű üzemidő-hosszabbítás nélküli működése alatt keletkező kis és közepes aktivitású hulladékainak befogadására szolgál, míg a másik fele a majdani leszerelési hulladékokat fogadhatja be. Szükség esetén – újabb engedélyezési fordulók nyomán – bővíthető a bátaapáti telephely kapacitása, olyan mértékben, hogy az üzemidő-hosszabbítás alatt keletkező hulladékokat is képes legyen befogadni.
