Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Pályázatot írt ki az MB Kőolajkutató Zrt. üdülőjére és szegedi irodáira a társaság felszámolását végző Mátraholding Zrt. A március 14-én záruló felhíváson ajánlatot lehet tenni a társaság noszvaj-síkfőkúti üdülőjére, amely öt, teljesen felszerelt faházból áll és irányára 30,7 millió forint, míg a nyolc, akár külön is megvásárolható irodahelyiség minimumára összesen 140 millió forint. (A Szegeden, a Tisza Lajos körúton álló irodaháznak egyébként csaknem 40 százaléka van az MB Kőolajkutató tulajdonában, a fennmaradó részen más cégek osztoznak.)
Az MB Kőolajkutató vagyonából a Mátraholding korábban már több tíz millió forintért értékesítette a különféle gépeket és berendezéseket, és eladásra vár még a legértékesebb vagyonelem, a több mint 20 hektáros szolnoki telephely, amelyet jelenleg bérbeadással hasznosít a felszámoló. A 2002 óta ipari park címmel is rendelkező területre legkorábban ősszel jelenhet meg pályázat, az ingatlan akár több száz millió forintot is hozhat.
A minél nagyobb bevételre szükség is lesz, hiszen az MB Kőolajkutató több milliárd forinttal tartozik hitelezőinek. A tartozásállomány nagy részét a cég felszámolását is kezdeményező Mol Nyrt. követelése teszi ki. A vállalat a pusztaszőlősi gázkitörés miatt indított és nyert kártérítési pert az MB Kőolajkutató ellen, és a megítélt 2,5 milliárd forint a kamatokkal együtt mostanra bőven 3 milliárd forint fölé hízott. Az MB Kőolajkutató vesztét is lényegében ez a kártérítés okozta, hiszen a társaság egyéb kötelezettségeinek eleget tett, a Molt megillető összegen kívül számottevő tartozást nem halmozott fel.
A 2000. augusztus 18-án bekövetkezett pusztaszőlősi gázkitörés a magyar olajipar történetének egyik legsúlyosabb balesete volt. A kút elfojtásához három hónapra és amerikai szakértők bevonására volt szükség. A Molnak több mint 5 milliárd forint kára keletkezett, ennek nagy részét az elégett gáz és a kármentés költsége tette ki. Az ügyben vizsgálatot indító Magyar Bányászati Hivatal a kitörésért a kút karbantartását végző MB Kőolajkutató felelősségét állapította meg, ennek alapján indította el végül a Mol kártérítési pert.
A katasztrófa azonban ennél sokkal hamarabb hatással volt az MB Kőolajkutató életére, az események után ugyanis a szénhidrogének bányászatával és fúrókutak javításával foglalkozó társaság nem kapott több megbízást a Moltól. A cég ezért kénytelen volt megválni alkalmazottainak többségétől, 2001-ben pedig önálló vállalkozásokba szervezte ki a Moltól függetlenül is működni tudó üzletágait. Az MB Kőolajkutató felszámolását végül tavaly nyáron rendelték el (NAPI Gazdaság, 2006. július 21., 4. oldal).
