Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Két újabb pályázatot írt ki a Parád Kristály Manufaktúra Rt. vagyonára a társaság felszámolását végző Mátraholding Rt. A május 15-én záródó felhívások keretében kilenc tételre lehet ajánlatot tenni, amelyek összértéke – áfa nélkül – több mint 200 millió forint. A két legértékesebb vagyonelemet, a 61 millió forintért kínált parádsasvári üveggyárat (a csaknem 1,5 hektáros telepen álló épületek össz-alapterülete meghaladja a 7,5 ezer négyzetmétert) és a termeléshez szükséges, 77 millió forintra taksált gépeket csak együtt lehet megvásárolni. A többi tételre, a központi irodaházra, a gazdasági épületekre, a cég saját használatú útjára, egy közel 720 négyzetméteres telekre, további három, együtt kínált ingatlanra, a társaság árukészletére és egy járművére külön-külön is lehet pályázni, ezeket azonban csak akkor értékesíti a felszámoló, ha a két másik tételre megfelelő ajánlat érkezik.
A mostani már a harmadik pályázat a kézi készítésű üveg- és kristálytermékeket gyártó Parád Kristály vagyonára: az elsőt tavaly nyáron írták ki, erre egyetlen ajánlat sem érkezett, a másodikat pedig októberben hirdették meg. Ez utóbbi pályázaton már érkezett érvényes ajánlat, a Kristály Manufaktúra Parád 1708 Export-Import Kft. azonban nem tudta kifizetni a megjelölt határidőig a vételárat, mivel végül mégsem kapta meg a remélt bankhiteleket. Augusztini Tamás, a társaság többségi tulajdonosa akkor úgy nyilatkozott: elsődleges célja a termelés újraélesztése és a munkahelyteremtés; ennek érdekében milliárdos értékű fejlesztést kíván végrehajtani az üzemben. A vállalkozó tervei szerint egyébként a mostani pályázaton is elindul majd.
A Parád Kristály termelését 2004 decemberében állította le tulajdonosa, a Saye Kft., amely a cég felszámolását is kezdeményezte. (A Saye-hez a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. portfóliójának elemeként, az ÁPV Rt.-től került a kristálygyár.) A Mátraholding 2005 januárjában ugyan újraindította a gyártást, ám a termelés a rendelésállomány kifutása után, tavaly augusztusban leállt és azóta sem folyik munka az üzemben. A felszámolás elindulásakor még 380 dolgozót foglalkoztatott a cég, mára szinte mindenkit elbocsátottak; az emberek a munka törvénykönyvében meghatározott mértékű végkielégítést kaptak, amit a felszámolás költségeinek terhére fizettek ki.
Az elsősorban tengerentúli exportra termelő cég már négy éve veszteségesen működött, elsősorban a dollár alacsony árfolyama miatt. A manufaktúra ugyanis termékeinek 70 százalékát az Egyesült Államokban és Japánban, vagyis dollárelszámolású piacokon értékesítette. Az üveggyár 2001-ben 1,1 milliárd forint forgalom mellett 120 millió forintos veszteséget halmozott fel, ez 2004-re 1 milliárdos forgalom mellett 200 milliós deficitté hízott. A társaság tartozásállománya 436 millió forint, így a cég vagyona biztosan nem lesz elég a hitelezői követelések kielégítésére (NAPI Gazdaság, 2005. június 30., 8. oldal).
