Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jelentősen, 30,6 százalékkal csökkent 2003-ban a közbeszerzési eljárások összértéke, ami így 558,4 milliárd forintot tett ki - jelentette be Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsa (KT) elnöke tájékoztatóján. A csökkenés oka elsősorban az, hogy tavaly nem zárultak le autópálya-építési közbeszerzések, valamint a kormány takarékossági programjának hatására a költségvetési szervek és intézményeik áruvásárlásai is visszaestek. Idén a várható több mint 200 milliárd forint értékű sztrádaépítési pályázatoknak, továbbá annak köszönhetően, hogy az uniós források felhasználására is kötelezően közbeszerzést kell lebonyolítani, az eljárások összértéke a KT szerint 800-1000 milliárd körül alakul majd.
A közösségi joggal harmonizáló, új közbeszerzési törvény (kbt.) Magyarország uniós csatlakozásával, 2004. május elsején lép hatályba, ám egyes pontjai már január elsejétől érvényben vannak - hangsúlyozta Berényi. Az új szabályozással a közbeszerzés rendszere alapvetően nem változik, de több új elemmel kiegészül. Lényeges változás, hogy a kbt. három értékhatárt és eljárási rendet különböztet meg a közösségi, a nemzeti és az egyszerű közbeszerzésekre vonatkozóan. Az eljárásokat árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásokra, valamint 2004-től építési koncesszió és szolgáltatáskoncesszió megszerzésére is ki kell írni. A közszolgáltatók beszerzéseire (különös közbeszerzés) az új kbt. az úgynevezett klasszikus (állami, önkormányzati) közbeszerzésekhez képest rugalmasabb szabályozást és külön értékhatárokat állapít meg. Az uniós beszerzéseket az EU hivatalos lapjában is közzé kell tenni, ezeket a hirdetményeket a KT küldi ki Brüsszelbe. Az EU-beszerzések lebonyolításába hivatalos közbeszerzési tanácsadót is be kell vonni. A tanácsadókról, a békéltetőkről, a tanúsítókról és az ajánlattevőkről a KT-nak listát kell összeállítania, valamint folyamatosan adatokat és tájékoztatást kell adnia az Európai Bizottságnak a magyarországi közbeszerzésekről. Jelentős változás, hogy az egyszerű, tehát a nemzeti értékhatárt el nem érő beszerzések - korábban szabadkézi vétel - is bekerültek a kbt.-be. Az ajánlatkérőknek közbeszerzési tervet kell készíteniük az adott évben tervezett beszerzéseikről. Idéntől csak indokolt esetben, előre nem látható ok következtében lehet a közbeszerzési eljárás eredményeképpen kötött szerződéseket módosítani vagy az alvállalkozót lecserélni. Az ajánlatkérőnek a szerződés módosításáról és teljesítéséről tájékoztatót kell készítenie, azt el kell küldenie a KT-nak és a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. Szabálytalanság esetén a KT hivatalból jogorvoslatot kezdeményezhet a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KD).
Az eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslatokat a KD továbbra is kérelemre vagy hivatalból indítja. A jogorvoslati eljárás kezdeményezésének határideje egyes hivatalból indított eljárások esetében egy, illetve három évre nő. Az ÁSZ, a Kehi, az államkincstár és a támogatást nyújtó szervezet egy évig, közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében pedig három évig kezdeményezhet vizsgálatot a KD-nál. Jelentős változás még, hogy a KD hivatalból eljárást indíthat akkor is, ha az ajánlatkérő határidőig nem küldi el az éves statisztikai összesítését a közbeszerzéseiről, illetve ha az egyszerűsített vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei nem álltak fenn.
Tavaly a KD 693 jogorvoslati eljárást folytatott le, ebből 169 esetben állapított meg jogsértést. Ezekben összesen 221 millió forint bírságot vetett ki. A KD-nak tavaly még kötelezően kellett minden jogsértés megállapításakor pénzbüntetést kiszabnia, ám 2004-től ismét mérlegelhet - válaszolta lapunk kérdésére Deli Betty, a KD elnöke. Ugyanakkor két esetben, a közbeszerzés eredményeképpen kötött szerződés teljesítésével kapcsolatos szabálytalanság megállapításakor, valamint a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén kötelező a pénzbírság kivetése. A közösségi közbeszerzések miatt kezdeményezett jogorvoslati eljárások is nemzeti szinten kezdődnek, tehát a KD-nál kell a vizsgálatot kezdeményezni, majd ezután lehet az uniós intézményekhez fordulni jogorvoslatért.
