Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány beterjesztette az új, közösségi joggal harmonizáló közbeszerzési törvény (kbt.) tervezetét az Országgyűlésnek. A jogszabály elfogadása a parlamenti vita után decemberre várható, hatályba pedig Magyarország uniós csatlakozásával, 2004. május elsején lép. Ám az Európai Unió (EU) strukturális és kohéziós alapjaiból származó forrásokból támogatott beszerzésekre már január elsejétől az új kbt.-t kell alkalmazni, s ezeken az eljárásokon az uniós országokban és a tagjelölt államokban letelepedett ajánlattevőknek és onnan származó áruknak is nemzeti elbánást kell biztosítani.
A jogszabály célja továbbra is az államháztartási forrásokból lebonyolított közbeszerzések átláthatóságának, a közpénzfelhasználás nyilvánosságának és az esélyegyenlőségen alapuló versenynek a biztosítása. A kbt. három értékhatárt és eljárási rendet különböztet meg: a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó, a nemzeti limitet elérő vagy meghaladó közbeszerzésekre, valamint a magyarországi értékhatárokat el nem érő beszerzésekre vonatkozóan.
Közösségi közbeszerzést kell lebonyolítani az EU-forrásokból támogatott, valamint a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó, államháztartási forrásokból megvalósuló beszerzésekre. A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió vagy szolgáltatás megrendelése, az eljárások formája pedig nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos lehet. A közösségi beszerzések hirdetményeit a Közbeszerzések Tanácsán (KT) keresztül az EU hivatalos lapjában és elektronikus változatában, a TED-adatbankban (Tenders Electronic Daily, ted.publications.eu.int) kell közzétenni, a költségeket az EU viseli. Ezeket tájékoztató jelleggel a Közbeszerzési Értesítőben (KÉ) is meg lehet jelentetni.
A nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó, államháztartási forrásokból támogatott közbeszerzések tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése és szolgáltatási koncesszió lehet. Az eljárások formája továbbra is nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos. A hirdetményeket a KÉ-ben és annak elektronikus változatában is közzé kell tenni.
Egyszerű közbeszerzési eljárást kell lebonyolítani a nemzeti értékhatár alatti, de az egyszerű értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzésekre. (Ezek eddig szabadkézi vételként rendeletben voltak szabályozva.) Az egyszerű közbeszerzések esetében az ajánlatkérő vagy közzéteszi az áru beszerzésére, szolgáltatás megrendelésére vagy építési beruházás megvalósítására szóló ajánlattételi felhívását a KÉ-ben, vagy legalább három helyről ajánlatot kér.
Az ajánlatkérők - közösségi és nemzeti szinten egyaránt - hirdetmény nélküli tárgyalásos vagy gyorsított eljárást csak speciális, kellően indokolt esetben alkalmazhatnak. Egyes szolgáltatások - mint például a jogi, oktatási, egészségügyi, kulturális és sport - megrendelése esetén egyszerűsített eljárást is választhatnak. A közösségi közbeszerzési jog külön szabályokat határoz meg a tervpályázati eljárásra vonatkozóan, ezt a nyílt vagy meghívásos formában lebonyolított közbeszerzést tervezési feladatok előkészítésére - például terület-, településrendezés, építészet, mélyépítés esetén -, illetve a tervező pályamű alapján történő kiválasztására kell a kiírónak lebonyolítania.
Keretmegállapodásos eljárásban az ajánlatkérő kombinálhatja a különböző eljárástípusokat, kihasználva azok előnyeit. Ez az eljárás két szakaszból áll: az elsőben, hirdetménnyel induló eljárás keretében az ajánlatkérő kiválasztja azokat az ajánlattevőket, akikkel keretmegállapodást köt, majd a második részben közülük választja ki - hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban - azt, akivel a konkrét beszerzésre szerződést köt. A keretmegállapodás egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között jöhet létre, abban meghatározzák egy adott időszak közbeszerzéseire vonatkozóan az egymással kötendő szerződések lényeges elemeit, az ellenszolgáltatás mértékét, ha lehet, a mennyiséget is.
Irreális kötelezettségvállalásokat - mint például túl alacsony árat, több száz éves jótállást - tartalmazó ajánlatok esetén az ajánlatkérőnek meg kell győződnie ezek valódiságáról, teljesíthetőségéről, és magyarázatot kérnie az ajánlattevőtől. Ha az nem elfogadható, akkor az ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítani.
Hivatalos közbeszerzési tanácsadót kötelező bevonni a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó közbeszerzések lebonyolításába. A tanácsadó felsőfokú végzettséggel és közbeszerzési szakmai gyakorlattal rendelkező személy lehet. A tanácsadó személyekről és szervezetekről a KT-nak névjegyzéket kell vezetnie.
Éves közbeszerzési tervet kell készíteni az ajánlatkérőknek - kivéve a közszolgáltatóknak és a központosított közbeszerzéseket lebonyolító szervezetnek - minden költségvetési év elején, legkésőbb április 15-éig az adott évre tervezett, bármilyen értékű közbeszerzési eljárásairól. Ettől kellő indokkal el lehet térni. Az éves közbeszerzési terv nyilvános. Célja, hogy az ajánlatkérő időben áttekintse a beszerzési igényeit, s a megvalósítás során ne sértse meg a részekre bontás tilalmát.
Éves statisztikai összegzést kell készíteni az ajánlatkérőknek a lebonyolított éves közbeszerzési eljárásaikról, amit legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig meg kell küldeni a KT-nak.
Tanúsítvánnyal igazolhatja az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásainak és gyakorlatának jogszabályoknak való megfelelését. A három évre szóló tanúsítványt csak akkreditált tanúsító adhatja ki. A tanúsítókról a KT-nek listát kell összeállítani.
Nem vehet részt a közbeszerzési eljárásokban az az ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki végelszámolás, felszámolás vagy csődeljárás alatt áll, tevékenységét felfüggesztette, gazdasági vagy szakmai tevékenységével kapcsolatban büntetőbíróság elítélte, egy évnél régebben lejárt köztartozása van vagy korábban jogerősen eltiltották a közbeszerzésen való részvételtől.
