Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az európai uniós forrásokból támogatott beszerzésekre már jövő év január elsejétől az új közbeszerzési törvény (kbt.) szabályait kell alkalmazni, holott a jogszabály Magyarország csatlakozásával egy időben, 2004. május elsején lép hatályba. Az ajánlatkérők számára még jelentős változás az új kbt. hatálybalépése előtt, hogy február 1-jétől - a társulási megállapodásban meghatározott tízéves átmeneti idő lejártával - megszűnnek a magyarországi vállalatok számára eddig biztosított preferenciális szabályok, így a külföldieknek is a magyarokéval azonos elbánást kell biztosítani az eljárásokon.
A jogharmonizált, új kbt. parlamenthez történő beterjesztéséről a kormány október 29-én döntött. A jogszabály célja továbbra is az államháztartási forrásokból lebonyolított közbeszerzések átláthatóságának, a közpénzfelhasználás nyilvánosságának és az esélyegyenlőségen alapuló versenynek a biztosítása. A törvény elfogadása a parlamenti vitát követően decemberben várható.
A kbt. három értékhatárt és eljárási rendet különböztet meg: a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó, a nemzeti limitet elérő vagy meghaladó közbeszerzésekre, valamint a magyarországi értékhatárokat el nem érő beszerzésekre vonatkozóan. Ez utóbbinak egyszerű közbeszerzési eljárás lesz a neve, ez jelenleg - a rendeletben szabályozott - szabadkézi vételként ismert. A közösségi beszerzéseket a Közbeszerzések Tanácsán (KT) keresztül az EU hivatalos lapjában és elektronikus változatában, a TED-adatbázisban kell közzétenni, ezeket tájékoztató jelleggel a Közbeszerzési Értesítőben (KÉ) is meg lehet jelentetni. Az alacsonyabb, magyar értékhatárt elérő vagy azt meghaladó vásárlások hirdetményeit a KÉ-ben továbbra is közölni kell. Az egyszerű közbeszerzések esetében az ajánlatkérő vagy közzéteszi az ajánlattételi felhívást a KÉ-ben, vagy legalább három helyről kér ajánlatot.
Külön szabályozás alá esnek jövőre a közszolgáltatók közösségi és nemzeti szinten egyaránt. Az energia, a vízügyi, a közlekedési és az elektronikus hírközlési ágazatokban működő ajánlatkérők (a nemzeti szabályozásban a postai ágazatban működő egyes szervezetek is) közbeszerzéseire az úgynevezett klasszikus (állami, önkormányzati) közbeszerzésektől eltérő értékhatárok és egyszerűbb eljárási formák lesznek alkalmazhatók.
A beszerzés tárgya jövőre a jelenlegi árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés és építési beruházás mellett építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió is lehet. Új elemként megjelenik - egyes szolgáltatásokra vonatkozóan - az egyszerűsített eljárás, továbbá a tervpályázati és a keretmegállapodásos eljárás. Bevezetik a békéltetés, a tanúsítás intézményét. Az ajánlatkérőnek kötelező lesz minden év április 15-éig éves közbeszerzési tervet készítenie az adott évre várható eljárásairól, továbbá hivatalos közbeszerzési szakértőt kell bevonnia a lebonyolításba. Az új jogszabály megismerését segíti a NAPI Gazdaság és a NAPI Online által szervezett hétfői konferencia is, ahol kiderül többek között, hogy a közbeszerzésben részt vevő szervezetek, az ajánlatkérők és -tevők mit várnak az EU-csatlakozástól, milyen eséllyel indulhatnak a magyar vállalatok a EU-tagországokban kiírt eljárásokon, milyen a közösség közbeszerzési gyakorlata, további milyenek az eljárási formák és a jogorvoslati lehetőségek.
