A csődtörvény új, ma még csak a normaszövegnél tartó koncepciója szerint a csődjog a jövőben kiterjedne az egyéni vállalkozókra is, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jellemzően rossz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozók tömegesen jelentenének csődöt ezután. Felszámolási eljárás sem indul minden fizetésképtelen egyéni vállalkozó ellen, mivel a vagyontalan vállalkozások ellen nem folytatják le az eljárást. A törvénycsomag a kisvállalkozók számára lehetőséget biztosít, hogy szükség esetén az adósságuk egy részétől megszabaduljanak.
A törvény egyébként már a várható fizetésképtelenség esetén alkalmazható, vagyis akkor, amikor még van esély a reorganizációra. A törvénytervezet a jogi személyiségű társaságoknál visszahozná a kötelező öncsődöt, amelyet akkor kell bejelenteni, ha a törzstőke vagy az alaptőke összege sem pénzként, sem vagyonként nem áll rendelkezésre, illetve ha a tartozások mértéke eléri a törzstőke vagy az alaptőke összegét. A szabályozás ezen részén még finomítanak majd - mondta lapunknak Török Gábor, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem tanszékvezetője. A tervezet szerint a jelzálog és az óvadék nem lesz a csődtömeg része. Az új törvény a jelenlegi bonyolult szabályozást is egyszerűsítené, valamint mérsékelné a bíróságok adminisztrációs feladatait. A változó szabályozás növelné a felszámoló anyagi érdekeltségét is.
Vigh György Zsolt
