Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tegnap országos szakmai tanácskozást tartott a FOE, amelyen a fizetésképtelenségről szóló új törvénycsomag tematikáját ismertette Török Gábor, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem tanszékvezetője, illetve a FOE-tagok szakmai fórum keretében megvitatták a jelenlegi csődtörvény szeptember elsején hatályba lépett módosításainak tapasztalatait. A normaszöveg készítésének fázisában járó új törvénytervezet több jelentős módosítást is tartalmaz. Ezek között szerepel például, hogy a felszámolás sorsára jutott cég dolgozói a bérgarancia-alapból úgy kapják meg elmaradt járandóságukat, hogy azt ne kelljen visszafizetnie a felszámolónak, hanem valóban érvényesüljön a biztosítási szemlélet. Ez a munkavállalók biztonságát szolgálná, és a felszámolás is gyorsabb lehet. Ugyancsak az eljárás gyorsítását és egyszerűbbé tételét szolgálná a felszámolók környezetvédelmi feladatainak eltörlése, mivel ez olykor évekre elhúzza a tényleges ügyintézést.
Szepesiné Aradi Györgyi, a FOE elnökségi tagja lapunk kérdésére elmondta, hogy a felszámolások során környezetvédelmi kiadásokra csak minimális összeg jut. Az új törvény kötelezővé tenné a hitelezői választmány felállítását, így a jövőben sokkal jobban érvényesülne az az elv, hogy a felszámolók a hitelezők érdekeit szolgálják. Ezenkívül visszatérne a különkielégítési jog, vagyis a felszámolás során a jelzáloggal vagy óvadékkal biztosított hitelezők a biztosíték értékesítése után az abból származó - költségekkel csökkentett - bevételek ötven százalékát rögtön megkapnák. Török lapunknak elmondta, hogy a zálogjoggal rendelkező hitelezők a tervezet szerint már a várható fizetésképtelenségnél újjászervezési folyamatot kezdeményezhetnének. Ehhez azonban, például az így hitelező bankoknál, szemléletváltásnak kellene végbemennie - tette hozzá Szepesiné. A jövőben két esetben nem lehetne megindítani felszámolási eljárást: amikor az adós vagyona még az eljárási költséget sem fedezi, illetve ha a hitelezői választmány nem alakul meg. Az előbbi esetben igen sok eljárás értelmét veszítené, mivel tíz felszámolásból kilenc kiürült cégek ellen indul. A tervezet egy további módosítási javaslata, hogy a társaságok végelszámolását mindig az ügyvezetés végezné, szükség szerint szakmai tanácsadók bevonásával. Török elmondta, hogy a jelenlegi törvény alapján a biztosított hitelezők az uniós csatlakozáskor hátrányba kerülhetnek a multinacionális cégek felszámolása esetén, azonban még idejekorán lehetőség van a hiba kijavítására.
Vigh György Zsolt
