Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nem túl sikeres októberi meghirdetés után most újabb pályázatot írt ki a Szegedi Ruhagyár (SzR) Rt. vagyonára a társaság felszámolását végző Marosholding Kft. (A legutóbbi meghirdetéskor az SzR feldarabolt központi telephelyéből mindössze a két legkisebb üres telket sikerült - az irányárnál valamivel többért - értékesíteni két cégnek, az 1682 négyzetméteres terület minimumára 33 millió, az 1568 négyzetméteresé pedig 36 millió forint volt.) A mostani pályázatra a múltkori 350 millió forintról mindössze 300 millióra olvadt a szegedi gyáregység irányára. A központi telephelyen belül egy valamivel több mint kilencezer négyzetméteres területre összevont ruhagyárral együtt a termelés folytatásához szükséges gépeket, berendezéseket, felszereléseket és egyéb eszközöket, valamint a cégnek a Timax Alfa Kft.-ben lévő 97 százalékos, 2,9 millió forint névértékű üzletrészét is meg lehet szerezni.
A fennmaradó mintegy 2,4 hektárt további hat telekre osztotta az októberi pályázat előtt a Marosholding, s ezekből a még gazdára nem talált négy területet (amelyek össz-alapterülete valamivel több mint két hektár) külön-külön is meg lehet vásárolni. A Szeged belvárosától alig egy kilométernyire fekvő telephely legnagyobb, 1,16 hektáros telkének irányára a legutóbbi meghirdetés óta 260 millióról 210 millió forintra csökkent. Az 5156 négyzetméteres terület minimumára 160 millióról 130 millióra, a 2067 négyzetméteresé 50 millióról 40 millióra, a legkisebb, az 1711 négyzetméteres ingatlané pedig 45 millióról 36 millió forintra olvadt. Az ajánlatokat egyébként december 18-áig lehet beadni, a pályázaton való indulás feltétele az irányárak 5 százalékának megfelelő bánatpénz befizetése.
A Marosholdingnak már csak az SzR feldarabolt központi telephelyéből eddig el nem kelt ruhagyárat, illetve a négy üres területet, valamint a Timax Alfát kell értékesítenie, a vállalat vagyonára nyáron kiírt pályázaton ugyanis - többszöri próbálkozás után - gazdára talált a szentesi gyártelep. A 120 millió forintért kínált, 2,22 hektáron elterülő szentesi gyáregységre több ajánlat is érkezett, a nyertes cég végül mintegy 90 millió forintot fizetett az üzemért (NAPI Gazdaság, 2001. október 25., 8. oldal). A csongrádi székhelyű, 1992-ben alapított, magyar magánszemélyek tulajdonában lévő Texon Textilipari és Kereskedelmi Kft. ajánlatában vállalta, hogy még legalább három évig működteti a szentesi gyárat, illetve minden dolgozót tovább foglalkoztat. A szegedi gyár dolgozóinak száma egyébként a felszámolás elindulása óta 450-ről 280-ra csökkent. Az üzem helyzete a tevékenység racionalizálásának köszönhetően mára stabillá vált, a Szegedi Ruhagyárban az idén 600 millió forint árbevétel mellett néhány milliós nyereségre számítanak.
H. B.
A Szegedi Ruhagyárnak, amely tavaly áprilisban csődöt jelentett, májusban még sikerült megállapodnia hitelezőinek többségével, így a két legnagyobbal, az APEH-hel és a Postabankkal is. Az elképzelés akkor az volt, hogy a likviditási problémákat új befektető bevonásával oldaná meg a társaság; felmerült többek között a Pannon-Flax (PF) Rt. neve, de akadt külföldi érdeklődő is (NAPI Gazdaság, 2000. június 1., 9. oldal). A PF májusban vételi ajánlatot tett az ÁPV Rt.-nek a társadalombiztosítás ruhagyárban birtokolt 20 százalékos részesedésére. A Pannon-Flax akkor értesülésünk szerint 8-9 százalékos árfolyamon vásárolta volna meg a pakettet, ami azt jelenti, hogy a 130 millió forint névértékű, de ennél akkor még lényegesen többet érő részvényekért legfeljebb 9,5 millió forintot adott volna. A PF ajánlatot tett a Szegedi Ruhagyár 50,1 százalékát birtokló MRP-szervezetnek is, információnk szerint a 275 millió forint névértékű részvénycsomagért 50 millió forintot kínált fel, amit az MRP elfogadhatatlanul alacsonynak ítélt és elutasított. Az SzR felszámolása tavaly szeptember 8-án emelkedett jogerőre, miután a vállalat adósságának átütemezéséről szóló, augusztus 30-án tartott csődegyezségi tárgyalás eredménytelenül végződött (NAPI Gazdaság, 2000. augusztus 31., 1-6. oldal). Megállapodás esetén egyébként az SzR december 31-éig havi 20-20 százalékos részletekben fizette volna vissza tartozásait szállítóinak, az egyéves fizetési moratóriumot adó Postabankot és adóhatóságot pedig a gyár értékesítésével egyenlítette volna ki az SzR.
