Szeptemberben indul a február óta felszámolás alatt álló Béfa Bajai Épületasztalos- és Faipari Rt. vagyonának értékesítése. A faipari cég felszámolására kijelölt Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. a fizetésképtelen társaság gépjárműveinek nyilvános árverésre bocsátásával kezdi az értékesítést. A cég legértékesebb vagyonelemeire: az 5,8 hektáros bajai, valamint a körülbelül 2 hektáros kiskunhalasi ipartelep értékesítésére vonatkozó hirdetmény várhatóan a napokban jelenik meg. A nyílászárókat előállító, illetve az ehhez szükséges fát feldolgozó üzemek közül a kiskunhalasi irányára 300 millió forint lesz.
A Béfa eljárás alatti működtetésében és nyereségessé tételében a Takarékbank Rt. is érdekelt, mert vállalta a felszámoló költségeinek hitellel történő finanszírozását.
A fizetésképtelenné vált társaság az öt legnagyobb forgalmú nyílászárók gyártásával foglalkozó hazai vállalkozás egyike. Vezetői a tetemes tartozásállomány miatt döntöttek az eljárás kezdeményezése mellett.
Südi Gabriella, a Kossuth Holding felszámolóbiztosa lapunknak korábban elmondta, hogy a faipari vállalkozás több szállítóján kívül tetemes összeggel tartozik az adóhatóságnak, lapunk értesülése szerint a Postabank Rt. és az Erste Bank Rt. is a hitelezők között van (NAPI Gazdaság, 2001. május 10., 1. oldal).
Az 1993 óta működő, 342 millió forint alaptőkével bejegyzett vállalkozás jelenleg is termel. A társaságba 1997 elején beolvadt a Kiskunhalasi Faipari Rt. A Béfa fő részvényese a Cédrus Kereskedő és Szolgáltató Kft., amely 2000. december 21-én közvetlen irányítást biztosító befolyáshoz jutott a szavazatok 79,6 százalékának megszerzésével. A fennmaradó tulajdonrészt magánszemélyek birtokolják.
Südi közölte: a termelés fenntartása meglehetősen nehéz, de mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a felszámoló által 1 milliárd forintra becsült cégértéket megkapják és a hitelezők viszontláthassák pénzüket. Ehhez a felszámolónak sikerült megnyernie a Takarékbank Rt.-t. A bank munkatársa, Bajnóczky István megkeresésünkre elmondta, hogy a pénzintézet a felszámolás alatti cégeknél szokásos hitelbírálat után döntött a finanszírozás mellett. A bank joggal bízik pénzkihelyezésének megtérülésében, jóllehet általában meglehetősen nagy kockázattal jár egy felszámolás alatt álló vállalat termelésének a finanszírozását vállalni. A bank és a felszámoló között született szerződésben a pénzintézet ténylegesen csupán a felszámoló költségeinek fedezését vállalja, ez egy ekkora vagyonnal bíró társaság esetén nem hordoz különösebb kockázatot, hiszen a felszámolói költségek más hitelezői igényekkel szemben prioritást élveznek. (Az „A” kategóriás költségekhez sorolható például a termelés fenntartása is.) A bank nyilvánvalóan úgy kalkulál, hogy ha nem sikerülne szakmai befektetőnek egyben értékesíteni a társaság vagyonát, az egyes vagyonelemek eladásából is pénzéhez juthat. Bajnóczky megerősítette, hogy a felszámolás megindulása óta a termelés folyamatos a gyárban, a felszámolóval együttesen kidolgozott koncepció továbbra is érvényben van.
(NAPI)
Csendes Iván