Burillák Attila, az APEH szóvivője arról tájékoztatta a NAPI Gazdaságot, hogy az APEH Bűnügyi Igazgatósága 1999. február elejétől az év végéig 352 esetben adott át az ügyészségnek vádemelési javaslattal csődbűntettel kapcsolatos ügyet. Az elkövetési érték ebben az időszakban 8,3 milliárd forint volt, melyből 4,3 milliárd forintnyi vagyont sikerült még időben zárolni. A szóvivő szerint a legtöbb csődbűntett két típusba sorolható: a vagyonkimentéses és az úgynevezett adminisztratív fajtába. A vagyonkimentés esetén a fizetésképtelenség beálltát legtöbbször színlelt ügylet előzi meg, de sok esetben előfordul a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon más módon történő elrejtése, amely alapjában hiúsítja meg a hitelezői igények későbbi kielégítését.
Az adminisztratív vagy mulasztásos csőd lényegesen több kiskaput jelent az adósnak a megmaradt vagyonelemek elrejtésére, hiszen ebben az esetben a felszámolás megindulása sem lehetséges, mert a vagyonnal kapcsolatos iratok egyszerűen eltűnnek. Az ilyen esetek okozzák a legtöbb fejtörést a felszámoló társaságoknak. Különösen jellemző a csődnek ez a típusa a kényszervállalkozásoknál - mondta el a szóvivő.
Egyszerűbb esetben a felszámolás sorsára jutó társaság vezetése nem adja át a cég iratait, könyveit, de az sem ritka, hogy a társaságot teljes egészében eladják és a nyilvántartás ez idő alatt tűnik el. Ekkor azonban legtöbbször olyan személy a vevő, aki az adósságbehajtás szempontjából nehezen utolérhető, mert vagy külföldi állampolgár, vagy munkanélküli. Az esetek többségében közreműködő ukrán és jugoszláv vevők rendszerint egy szerényebb összegért is vállalják a vevő szerepét. Az eladó felelősségre vonása pedig csak abban a ritka esetben következhet be, ha a vevő bevallja, hogy milyen indokok játszottak szerepet az adásvételben.
CS. I.
