A Közbeszerzések Tanácsához fordul autópályaügyben a parlamenti bizottság

A pécsi és a szegedi polgármesterek meghallgatásával folytatódott volna az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának üléssorozata, amely során a testület többek között vizsgálja néhány település közbeszerzési eljárásait (korábban a főpolgármestert hallgatták meg, NAPI Gazdaság, 2000. március 2., 22. oldal). Csongrád megye székhelyének első embere azonban nem jelent meg a plénum előtt. Pécs polgármestere, Toller László, aki ezzel szemben részt vett a meghallgatáson, állítása szerint a pécsi önkormányzat közbeszerzései törvényesek, többségüket nyílt pályázat útján bonyolították le.
Toller beszámolójának középpontjában a város tömegközlekedési vállalatának buszbeszerzései, valamint az önkormányzat szociális lakásépítési koncepciója álltak. Ezekkel kapcsolatban a polgármester hangsúlyozta, hogy a Pécsi Tömegközlekedési Rt. önálló jogi személyként, saját hatáskörében, a közbeszerzési törvényt szem előtt tartva hozott döntést 20 csuklós és 2 szóló Mercedes busz megvásárlásáról. (Az előbbi járművek egységára 43 millió forint volt.) Toller hozzátette még, hogy tudomása szerint eredetileg magyar terméket kívántak beszerezni, de azok nem feleltek meg elvárásaiknak.
A lakáskoncepcióról szólva kiemelte, hogy a tervpályázat, valamint a zsűrizés is nyilvános volt. A bizottság döntött arról, hogy a közlekedési vállalattól bekérik a buszbeszerzésekkel kapcsolatos iratokat. A polgármester egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a közbeszerzések lassúvá teszik a beruházásokat. A bizottság ellenzéki és kormánypárti tagjai arról is döntöttek, hogy kikérik a Közbeszerzések Tanácsának állásfoglalását arról, hogy szükséges-e közbeszerzési eljárás az autópálya-építéseket megelőzően. (Lapzártánkkor még nem érkezett meg az intézményhez a hivatalos felkérés.) Szintén egyetértés mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy a legközelebbi bizottsági héten együttesen ülésezzenek a gazdasági bizottsággal. A közös bizottsági ülésen részt vesz Járai Zsigmond és Katona Kálmán miniszter is.
Ezt követően azonban személyeskedéstől sem mentes vita bontakozott ki az elnök és a bizottság néhány tagja között arról a nemrégiben lapunkban is megjelent hírről, amely szerint néhány önkormányzat súlyos törvénytelenséget követett el csatornaberuházásaikor. Székely Zoltán jelezte, hogy mihamarabb szeretné ezeket az ügyeket kivizsgáltatni. A bizottság azonban mind a mai napig nem készítette el munkaprogramját, ráadásul néhány vélemény szerint nem is ezzel a céllal hozták létre a bizottságot. Font Sándor bizottsági tag ugyanakkor nehezményezte, hogy az elnök saját cégének munkatársát teljes jogkörrel, a bizottság hozzájárulása nélkül a testület szakértőjeként foglalkoztatja. Véleménye szerint ezzel olyan információkhoz juthat, amelyek ismeretében később visszaélhet vagy jogosulatlan előnyöket élvezhet. Az elnök egyik párttársa, Kiszely Katalin pedig kifogásolta az elnök vehemenciáját. Az ülés után kiderült, hogy néhányan kezdeményezték Székely visszahívását a bizottságból, ugyanis összeegyeztethetetlennek tartják azt, hogy a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat ellenőrző albizottságának is ő az elnöke.
B. H. P.