A Budai Hengermalom eszközei idén február 21-én kerültek a Von Holland Rt. 100 százalékos tulajdonában levő, 100 millió forint törzstőkéjű Budai Malomipari Kft., a malom eddigi bérlője tulajdonába (az ügyletről először a Magyar Hírlap adott hírt kedden). A kft. tavaly decemberben vette bérbe az eszközöket és kezdte meg a termelés irányítását.
Majoros lapunknak elmondta: "piaci áron, milliárdos nagyságrendű összeg fejében" vásárolták meg a malom korábbi tulajdonosát felszámoló Budapest Investment (BI) Rt.-től a gyár valamennyi vagyonelemét, a mintegy 1 hektáros telket, a malomépületet, a gabonasilót, a lisztsilót, az irodaházat, valamint az összes őrlőberendezést. (A gépsorokat tavaly év elején az APEH az Agro Széria Kft.-nek adta el, ám az ügylet később érvénytelenné vált.)
Majoros a vételár forrására vonatkozó kérdésünkre annyit mondott, hogy "vegyes finanszírozással" oldották meg a vásárlást, az összeget már át is utalták a felszámoló bankszámlájára. Nem kívánta megjelölni a saját forrás, tulajdonosi hitel, netán bankhitel vagy egyéb forrás arányát, de jelezte, hogy a külső források után járó kamatok törlesztése nem jelent gondot a cég számára. Az ügyvezető nem kívánta felfedni az adásvétel egyéb részleteit; lapunknak nincs tudomása arról, hogy a felszámoló árverést vagy pályázatot írt volna ki a vagyonelemekre, a BI illetékeseit pedig lapzártánkig nem tudtuk elérni.
Az adásvétellel egy napi 330 tonna őrlőkapacitású malomipari egység került a kft. tulajdonába, amelynek fő piaca Budapest. Az ügyvezető egyetértett állításunkkal, miszerint a fővárosi piac túltelített, de kiemelte, ha működik a malom, piaci részesedése 25-30 százalék, a malom emellett Budapest ellátása szempontjából stratégiai helyzetben van. Elmondta, hogy a gépeket a 80-as években teljesen felújították, így szerinte a budai az ország egyik legkorszerűbb malma; kisebb racionalizációs beruházásokkal kapacitása napi 380 tonnára növelhető.
A kft. az első félévben havi 100-120 millió forint nettó árbevételre számít. A második félévben a terméstől és az exportpiacok alakulásától függően további 1,5-1,9 milliárd forint bevételt tervez. Ez az éves 2-3 milliárd forint mintegy
1 milliárd forinttal alacsonyabb a Majoros által korábban jelzettnél (NAPI Gazdaság, 2000. február 14., 1-7. oldal). Adózás előtti eredményük, termékeik eladási árát átlagosan kilogrammonként 35 forinttal számolva, kilónként 2-5 forintból tevődne össze, ami számításunk szerint 110-430 millió forintot jelentene az év végén.
A budai malomban jelenleg 70-80 fő dolgozik, bár csak a napi 180 tonna kapacitású gépsor üzemel. (teljes kihasználás esetén egy főre évi 7-800 tonna termelés jut, ami Majoros szerint kedvező.) Míg azonban korábban e gépsor termelésének 60-70 százalékát tudták értékesíteni, ma 100 százalékot. A 150 tonnás kapacitású egység beindítása a jelenlegi árarányok mellett az ügyvezető szerint nem gazdaságos, de az aratás után erre sor kerülhet. A termelés finanszírozásáról az ügyvezető nem kívánt tájékoztatást adni; annyit közölt, hogy a 100 milliós törzstőke is áruban van meg. Elmondta: míg vevőiknek 15-30 napos fizetési határidővel szállítanak, a beszállítók többsége - főként termelők - csak úgy adja át a búzát, ha előre kifizetik. Majoros szerint a malom tekintélyét a felszámolásra került Budai Hengermalom Kft. korábbi fő tulajdonosa rombolta le, s azt most próbálják azt visszaszerezni. Majoros kijelentette: a várható nyereséget még jó néhány évig nem lenne szerencsés osztalék formájában kivonni, mivel egy egészséges pénzügyi háttérhez 3-6 havi termeléshez szükséges saját tőkére lenne szükség.
MARNITZ ISTVÁN
**** KERETBEN ****
A malom előző tulajdonosa, a Budai Hengermalom Kft. az 1994-es privatizáció óta több milliárd forint adósságot halmozott fel, túlnyomó részét - kamatokkal együtt mintegy 4 milliárd forintot - a Postabankkal szemben. A kft. felszámolását tavaly szeptemberben rendelték el (NAPI Gazdaság, 1999. szeptember 29., 5. oldal). A fő hitelező a Postabank rossz hiteleit átvevő, 100 százalékig állami tulajdonú Reorg-Apport Rt., az adósok közé tartozik az APEH, a tb és számos beszállító is. A milliárdos nagyságrendű vételárból számításaink szerint részesülnie kell a Postabank-kinnlevőségek kezelőjének is, de Sági Gyulát, a Reorg-Apport elnök-vezérigazgatóját nem tudtuk elérni.
A malom előző tulajdonosa, a Budai Hengermalom Kft. az 1994-es privatizáció óta több milliárd forint adósságot halmozott fel, túlnyomó részét - kamatokkal együtt mintegy 4 milliárd forintot - a Postabankkal szemben. A kft. felszámolását tavaly szeptemberben rendelték el (NAPI Gazdaság, 1999. szeptember 29., 5. oldal). A fő hitelező a Postabank rossz hiteleit átvevő, 100 százalékig állami tulajdonú Reorg-Apport Rt., az adósok közé tartozik az APEH, a tb és számos beszállító is. A milliárdos nagyságrendű vételárból számításaink szerint részesülnie kell a Postabank-kinnlevőségek kezelőjének is, de Sági Gyulát, a Reorg-Apport elnök-vezérigazgatóját nem tudtuk elérni.