Pozitívan változik az európai társaságok fizetőképessége

Tavaly 182,2 ezer fizetésképtelenségi eljárást regisztráltak nyugat-európai vállalatok körében, s ez 4,3 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi, 190,3 ezer eljárás - derül ki az Intercredit Budapest Kft. legfrissebb jelentéséből, amely az EU 15 tagállamára, valamint Norvégiára és Svájcra vonatkozik. Magyarországot is figyelembe véve azonban romlik az összkép, mivel így 1999-ben 186,1 ezer, 1998-ban pedig 193,7 ezer eljárás zajlott, tehát így mérsékeltebb, csupán 3,9 százalékos javulást mutatnak az adatok. Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Svédországban és Spanyolországban az előző évhez képest csökkent a fizetésképtelenségi esetek száma. Ezzel a pozitív trenddel áll szemben Nagy-Britannia, Írország, Ausztria és Magyarország is, ahol ezek az értékek emelkedést mutatnak.
Összességében hét nyugat-európai államban következett be csökkenés a fizetésképtelenségi eljárások tekintetében, ezzel szemben tíz államban és Magyarországon növekedett ez a szám az elmúlt két évben. Az adatok alapján megállapítható, hogy a nyugat-európai fizetésképtelenségi hullám az 1990-es évek elején érte el csúcspontját. Ezután, vagyis 1994 óta a fizetésképtelenségi esetek száma folyamatosan apad, 1994 és 1999 között összesen 11,7 százalékkal csökkent.
Németországban az elmúlt négy év alatt 34,4 százalékkal nőtt a tönkrement társaságok számaránya. Ebből a szempontból az ellenkező oldalon helyezkedik el Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Franciaország és a skandináv országok, melyek vállalatainak körében egy erősödő stabilitás tapasztalható.
Keleti József, az Intercredit Kft. munkatársa szerint a fizetésképtelenségi mutatók javulása ezekben az országokban visszavezethető a társaságok óvatosabb üzleti magatartására, ugyanis egyre több vállalat vizsgálja meg meglévő és leendő partnereinek pénzügyi helyzetét, fizetési morálját. Ezek a társaságok később az adatok figyelembevételével alakítják ki a fizetési kondíciókat, a szerződéses feltételeket, illetve az adott partnernek nyújtható maximális hitel nagyságát. Külföldön tehát erősödő tendencia a minősített céginformációk egyre gyakoribb alkalmazása az üzleti életben.
Az is megfigyelhető a külföldi vállalatok esetében, hogy fizetőképességük megőrzése érdekében egyre nagyobb figyelmet szentelnek követeléseik mielőbbi érvényesítésének. Egyre nagyobb számban veszik igénybe professzionális kinnlevőség-menedzselő, követelésbehajtó cégek segítségét. E tevékenységeknek Nyugat-Európában lényegesen fejlettebb kultúrája van, mint Magyarországon, hiszen itthon még többmilliós szerződések megkötése előtt sem szokás az általános informálódás. Keleti szerint egyelőre a magyarországi cégek közül pusztán a külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkezők élnek e lehetőséggel, és jobbára félévenként ellenőrzik főbb üzleti partnereiket.
CS. I.