Új halfeldolgozót épít a BH Rt.

A keszthelyi önkormányzat nyerte meg azt a pályázatot, melyen a Balatoni Halászati Rt. (BH) több mint 300 millió forintra értékelt angolnanevelő telepének tulajdonjoga volt a tét. A halászati társaság által megszabott, áfa nélkül 303 millió forint összegű indulóár egyben a vételárat is jelentette, hiszen annak ellenére, hogy a telek iránt több tőkeerős befektető is érdeklődött, végül csak az önkormányzat fizette be a 10 millió forint bánatpénzt és nyújtotta be pályázatát. Szabó Imre, a város polgármestere korábban az ingatlan irányárát a területért adható legmagasabb összegnek nevezte. (A városnak tavaly szeptember óta van elővásárlási joga a telepre.)
Az ingatlanra vonatkozó új rendezési terv ugyan még nem készült el, ám sejthető, hogy az eddigi külterületi besorolás helyett jóval előnyösebb kategóriába kerül át a telek. A területen - az idegenforgalmi szálláshelyek építése mellett - feltehetően szabadidőközpontot is létesít majd a város. A hagyományos szálláshelyekből amúgy is túlkínálat van a Balaton partján, és a hévízi gyógyturizmust megfelelőképpen kiegészítheti egy a fizetőképesebb középkorú réteget megcélzó létesítmény. Emellett a Hévízre és a Balatonra látogató külföldi turisták értékrendjében is a gyógyturizmus elé került az egészség megőrzését szolgáló felüdülési lehetőség.
A 93 százalékban állami, 7 százalékban dolgozói tulajdonban lévő BH azért döntött a Hévízi-tó kiömlőcsatornájától csupán 1 kilométerre elhelyezkedő, közigazgatásilag Keszthelyhez tartozó terület eladásáról, mert a telepen korábban végzett angolnanevelő tevékenység veszteségessé vált számára. Az angolna beszerzési ára az utóbbi időszakban jelentősen megnőtt, ám a kifejlett példányok eladhatósága egyre rosszabb lett. A telepen más halfaj tenyésztése, nevelése nem lehetséges, mert az itt fellelhető berendezések speciálisan csak angolnanevelésre alkalmasak.
Az angolnatelep vételárából befolyt pénz feltételezhetően annak a halfeldolgozó üzemnek az építési költségeihez járul majd hozzá, melyről Gönczy János, a BH vezérigazgatója előzetesen csak annyit árult el, hogy még az idén elkezdődik az új telep építése, és remélhetően már 2001-ben megkezdheti működését (NAPI Gazdaság, 2000. január 13., 10. oldal).
Csulyák István, a társaság kontrollingosztályának vezetője lapunknak elmondta: a Balatonlellén építendő üzem jelenleg a tervezés stádiumában van. Az rt.-nek ugyan van már ott egy üzeme, ám ennek átalakítása lényegesen többe kerülne, mint az új telephely megépítése. A tervek szerint az építés költsége a 200 millió forintot mindenképpen meghaladja, de a kivitelezés ütemétől függően ez az összeg akár a 400 millió forintot is elérheti.
Információink szerint az új üzemtől jelentős hasznot vár a halászati cég. A tervek szerint a megfelelő kapacitáskihasználás érdekében külföldről is vesznek - főként tengeri - halat. Ezzel a balatoni halászat szezonalitásából adódó problémákat is meg tudja oldani a cég. Az itt feldolgozott halhúst főként hazai piacon próbálja eladni a társaság, de külföldre is szeretnének szállítani. Csulyák szerint - tekintettel a tiszai katasztrófára - a balatoni horgászturizmus az idén mindenképpen megélénkül. A halhús értékesítését a felvevőpiac szűkülése azonban mindenképpen hátrányosan befolyásolja. A ciánszennyezést megelőző héthez képest a jelenlegi forgalom ugyanis a negyedére esett vissza. Az árak biztosan lefelé mozognak majd, de az osztályvezető reméli, hogy a számukra fontos karácsonyi időszakra rendeződik a piaci helyzet.
CS. I.