Változik a csődtörvény?

Új hitelezővédelmi törvény megalkotását várja a (FOE) - tájékoztatta lapunkat Erdős Károly, az egyesület munkatársa. Bár az Európai Uniónak ebben a témakörben nincsenek konkrét harmonizációs kikötései, a jogszabályoknak tartalmi koncepciójukban kell megváltozniuk ahhoz, hogy az EU-ban elfogadott normáknak megfeleljenek. A jelenleg hatályos, igen sok módosításon átesett csődtörvény keretében a bíróságok, a felszámolók és az adós cégek immár négyfajta keretszabályozás alapján kénytelenek a felszámolásokat, végelszámolásokat és csődeljárásokat lefolytatni, attól függően, hogy azok mikor kezdődtek. Ez alapvetően nehezíti nemcsak a bíróságok munkáját, hanem a felszámolók és a hitelezők helyzetét is.
A jelenlegi Csődtörvény sem az adós cég vezetését, sem a hitelezőket nem teszi kellően érdekeltté a vállalkozások működőképességének helyreállításában és az átmenetileg fizetésképtelen cégek reorganizációjában sem. A felszámolói munka egészét hátrányosan befolyásolja az is, hogy számos esetben akkor is elrendelik a felszámolást a bíróságok, amikor az adós cég hivatalból történő törlése lenne az indokolt eljárás. Így kéne eljárni mindazokban az esetekben, amikor a cég székhelyén, illetve telephelyén nem található a cég képviseletére jogosult személy, s tartózkodási helye ismeretlen. Emellett a bejegyzett gazdálkodók több mint egyharmada (több mint 100 ezer cég) tartósan nem tesz eleget a számviteli törvényben előírt kötelezettségeinek. Előfordul, hogy a mérlegbeszámolót évek óta nem küldik el a megyei cégbíróságnak.
Ha ilyen társaságok ellen is felszámolási eljárást indítanak a bíróságok, ezzel a felszámoló szervezeteknek felesleges veszteségeket, soha meg nem térülő kiadásokat okoznak, mert az ilyen cégeknél legtöbbször már egyáltalán nem található vagyon, és ezért a felszámolási költségekre nincs fedezet. Ez utóbbit igazolta a felszámolási díjfedezeti alap csődje, majd megszüntetése is.
A Csődtörvény hatálya alá tartozó regisztrált szervezeteknek 1996-97-ben még 9 százaléka, 1998-ban 8,1 százaléka, 1999 első felében csupán 6,4 százaléka állt csődeljárás, végelszámolás, illetve felszámolás alatt. A felszámolás alatt álló szervezetek 4,5 százaléka a mezőgazdaságban, 25,3 százaléka az iparban, 16,1 százaléka az építőiparban, 32,7 százaléka a kereskedelemben, járműjavításban, több mint 20 százaléka az ingatlanügyek és a különböző gazdasági szolgáltatások ágazatában tevékenykedik, illetve tevékenykedett. Az ipari és az építőipari szervezetek esetében a felszámolás alatt állók aránya lényegesen magasabb, mint a gazdaság egészében betöltött súlyuk. Az eljárások 45 százaléka Budapesten és Pest megyében koncentrálódik. A Közép-, Nyugat- és Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, Észak-, illetve Dél-Alföldön a felszámolásoknak átlagosan 8-10 százaléka található. A felszámolás alatt álló szervezetek közel kétharmada kft., 12 százaléka szövetkezet, 4 százaléka részvénytársaság, közel 3 százaléka vállalat.
A FOE adataiból több éve tartó kedvező folyamat rajzolódik ki: 1997 óta a lezárt felszámolások mind dinamikájukban, mind abszolút számban meghaladják a bejelentéseket, így fokozatosan csökken a bíróságokon felhalmozódott ügyek száma. Az újonnan indított felszámolások száma az utóbbi évek során mintegy 3 ezres szinten stabilizálódott, ezek többsége ma már kisebb méretű, csekély vagyonnal rendelkező cégek ellen indított eljárást jelent. A megszűnt, a cégjegyzékből törölt cégek közül legtöbb a bt. (több mint 40 százalék), de a kft.-k is jelentős arányt (közel 30 százalékot) képviselnek.
CSENDES IVÁN