Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Milyen feladatok várnak a szabályozásra vállalkozó testületre?
- Először is tisztázni kell, mit értek szabályozáson. Amikor szabályozásról beszélek, akkor nem arra gondolok, hogy most gyorsan írunk egy jogszabályt, s cenzúrázzuk az internetet. A szabályozás kapcsán azt próbálom megfogalmazni, hogy ez egy olyan terület, amellyel strukturáltan, végiggondolva, koncepciókat és stratégiákat kitalálva kellene foglalkozni. Tehát én tágabb értelemben értem a szabályozást a jogszabályok gyártásánál. Általában a szabályozás alatt korlátozást értünk. Én viszont a szabályozás alatt azt is értem, hogy az állam, a kormányzat és az állami szervek végiggondolják, milyen pozitív eredmények várhatók az információs társadalomtól, és hogy hol tud az állam, állami pénzen, állami struktúrákon keresztül segíteni. Először is el kell fogadtatni az állammal alaptételként, hogy az információs társadalomba való belépést oly módon kell segíteni, hogy abból a polgár, a nyelv és a magyar kultúra nyerjen és ne veszítsen. Jó lenne segíteni az állami és civil szereplőknek abban, hogy számukra az információs társadalom nagy lehetőségeket jelentsen, de ha a felkészülésünk során nem az előbb említett módon járunk el, az nagy veszélyeket rejthet magában, mert Magyarország kis ország, kevesen vagyunk, és egy olyan nyelvet beszélünk, amelyet összesen 15 millióan értenek a világon.
Végig kell gondolni azt is, melyek azok a pontok, ahol a piac vagy nem tudja, vagy nem úgy kezeli problémáinkat, ahogy az nekünk kedvező. Piaci viszonyok között például 15 millió magyarul beszélőre senki sem fog kifejleszteni beszédfelismerő, szövegértő szoftvert.
Ez tehát egy olyan feladat, ami az államra vár. Ha az állam hosszú távon nem teszi meg, amit a piac nem tud vagy késve lép meg, akkor azzal fogunk szembesülni, hogy már csak kármentésre maradt lehetőségünk.
- Az internet nem ismer határokat, míg a szabályozás igen? Nemzeti vagy nemzetközi jogszabályokra van-e szükség?
- Vannak olyan tradicionális pontok - ezek a minden eddigi tartalomhordozón elismerten káros tartalmak, így a szexuális, az erőszakos, a nemzetiség vagy népcsoport elleni tartalmak -, amelyek a világban mindenhol korlátozás alá esnek. Magyarországnak ezekben az esetekben is követnie kellene a nemzetközi történéseket, itt ugyanis joghatóságok meghatározásáról lesz szó. Magyarországnak abba a folyamatba kell belépnie, ahol azt mondják a kormányzatok egymásnak: határozzuk meg közösen, kit tekintünk felelősnek egy adott tartalomért és megjelöljük, hogy egy bizonyos ponttól én, onnantól pedig te próbálod meg lefedni a tartalmat. Ezek joghatósági, illetékességi kérdések. A tiltások utáni következő elemet a pozitív gondolkodás eredményei jelentik. Erről szól például a Nemzeti Audiovizuális Archívum, vagyis olyan tartalmakról, amelyek a magyar kulturális örökség részét képezik. Ezek azok a tartalmak, amelyekkel érdemben be tudunk lépni az új világba, ezek kultúrkincsek, össze kell őket gyűjteni, megtalálhatóvá kell tenni, egységes rendszerbe kell fogni, majd feltehetővé kell tenni az internetre, s használatát is biztosítania kell az államnak az állampolgárok számára. Ez is egy olyan lépés, amellyel használhatóvá tesszük ezt az új médiumot.
- Módosításra vár a médiatörvény is?
- A tartalomszabályozásra vonatkozó egyetlen jogszabályunk, a médiatörvény nem ismeri az internetet, nem így a világ több pontján, ahol már eljutottak odáig, hogy az internetet legalább tartalomszolgáltatásnak elismerő vagy az internethez tartalomszolgáltatásként viszonyuló jogszabályok vannak. Nekünk nem kell semmi mást tennünk, mint azt mondani, hogy az internet is tartalomszolgáltatás. A szabályozási struktúránkat annak alapján kell átalakítanunk, hogy van egy befogadó - akihez teljesen mindegy, hogy milyen eszközzel jutnak el a tartalmak -, aki magyar állampolgár, s így a magyar joghatóság alá tartozik és bizonyos tartalmaktól megvédi az állam, más tartalmakhoz pedig megpróbálja hozzájuttatni. Ezt tartom a szabályozás egyetlen alkalmazható alaplogikájának. A fogyasztó, a néző, az olvasó számára közömbös a multimédiás tartalom technológiai eredete. Épp ezért olyan szabályozási környezetet érdemes elgondolnunk, amely ezt a szemléletet tekinti a megfelelő nézőpontnak.
Sok egyéb jogterület van, ahol szintén alkalmazkodni kell a többi ország gyakorlatához, ilyen például a szerzői jogvédelem - pillanatok alatt hihetetlen változások lesznek ezen a téren is. Az internet nem csak áldás, a személyiség védelme szempontjából például hihetetlenül veszélyes dolgokat is hordoz, így ezen a téren is gyorsan kell lépni. Az internet egyik oldalról valóban eddig nem ismert mértékű szabadságot kínál, és ez egyértelműen pozitív fejlemény. Másik oldalról nézve viszont úgy gondolom, az interneten sem sérülhetnek azok az alapelvek, amelyek mentén a demokratikus berendezkedés, a szólásszabadsághoz kapcsolódó emberi jogok rendszere, egyensúlya kialakult. "Az én szabadságom határa, a te szabadságod kezdete" alapelve továbbra is védendő.
- Milyen a nemzetközi gyakorlat az internettel kapcsolatos jogalkotás terén?
- Ausztráliában például már van törvény, ők az internetszabályozást arra alakították ki, hogy az erőszakos tartalmakat miként ne lehessen feltenni a világhálóra. Ez alapvetően jó, az a baj vele, hogy nincsenek mellérendelt, a világ többi országára is érvényes jogszabályok, így például ha Ausztráliában nem is kerülhet fel egy bizonyos tartalom a hálóra, például Izlandon ennek nincs akadálya. Egyébként évek óta folynak a nemzetközi viták arról, hogy kell-e szabályozni az internetet. Azt gondolom, hogy a tradicionális európai gondolkodás kikényszeríti a szabályozást (legalábbis bizonyos területeken, például a joghatóság megoldásáról), másik oldalról pedig a piac kényszeríti ki ezt, leginkább a szerzői jog oldaláról. Hollywoodban áprilistól kezdve - a szerzői jogvédelem miatt - sztrájkok lesznek, s nem csak a sztárok szüntetik be a munkát, az internet miatt a produkciók mögött álló cégek is veszélyeztetve érzik magukat, tehát a szabályozást az üzleti élet is sürgeti.
- Mikorra várható a jogszabályok megszületése és miért az ORTT vállalkozik ezek előkészítésére?
- Jós nem vagyok, így a törvények - ha lesznek ilyenek - megszületésének idejét nem tudom megmondani. Mi azért vállaljuk fel ezt a munkát, mert nem látjuk, hogy máshol elkezdenék. Másrészt az ORTT-ben mind a hat parlamenti párt jelen van, alkotmányjogi értelemben pedig egy sajtószabadsággal és a médiához köthető jogokkal működő területhez jobb ha egy ilyen hatóság nyúl hozzá, mint ha önmagában a kormányzat vállalkozna erre. Ez persze azt jelenti, hogy az általunk elkezdett munka befejezéséhez a kormányzatra is szükség lesz. Abból nem csinálunk hiúsági kérdést, hogy a jogszabályalkotás végül hol megy végbe. Az ORTT terepet szeretne kínálni a probléma megoldásához, a vitához. Gyors lépésekre van szükség, mert ha késlekedünk, akkor baj lesz, szemben azokkal az előnyökkel, amelyeket az érintett szereplők bevonásával elérhetőnek tartok. Egyébként az ORTT-nek komoly segítséget jelent bármelyik önszabályozási program megindulása.
DIÓSZEGI JÓZSEF
