Az internet nagy hullámokat kelt az üzleti világban. Sok új piaci szereplő sikeresen lovagolja meg ezeket a hullámokat és kényszeríti a régi, meggyökeresedett gazdasági szereplőket piaci részesedéseik egy részének feladására.
Elég csak megnézni az értékpapír-kereskedelmet, ahol az Charles Schwab és az E-Trade.com komoly sebeket ejtett a Merryll Lynch és régi versenytársai piaci pozícióin (hogy ne csak a mindenki előtt jól ismert könyvkereskedelmi Amazon.com vs. Barnes and Noble példáját említsük).
De vajon mit jelentenek az internet hullámai a magyar vagy a bővebben vett közép-kelet-európai térség ipari társadalmai számára? Hogyan készüljenek fel a régió vállalatainak vezetői, hogy vállalkozásaik meglovagolják a hullámokat és ne azok temessék maguk alá cégeiket?
Ahhoz, hogy ezt jobban megérthessük, fussunk át röviden az internet által kínált főbb üzleti trendeken. Az első nagy lehetőséget a keresők (search engines) és portálok használták ki, ez folytatódott a "business-to-consumer" (B2C) kereskedelemmel, majd 1999-ben a hangsúly áthelyeződött a "business-to-business" (B2B) kereskedelemre. Kezdetben az internet üzleti felhasználása abban merült ki, hogy a vállalatok megjelentek internetes weboldalaikkal mint egy elektronikus marketingkiadvánnyal, hogy a cégükkel és áruikkal kapcsolatos információkat eljuttassák a vevőkhöz és potenciális érdeklődőkhöz.
Az internet térhódításának második lépésében fontos szerepet kapott az eladó és vevő közti kereskedelem, a business-to-consumer (B2C) viszony. A vevő az interneten keresztül rendeli meg az árut stb. Ez a folyamat nagyban javítja a rendelés és rendelésfeldolgozásának hatékonyságát, csökkenti a vevők igényeinek kielégítésével kapcsolatos költségeket. A B2C kereskedelem megerősödésének előfeltétele a megfelelő infrastrukturális fejlettség, az olcsó internet-hozzáférés. E tekintetben a közép-kelet-európai régió ma még nem hordoz gyors sikereket ígérő piaci lehetőségeket, habár a broadband technológia és a digitális televízió együtt a telekommunikációs piac liberalizálásával komoly lehetőségeket nyújthat a közeli jövőben.
Az internet legerősebb hatása azonban főleg a vállalatok közti kereskedelemben várható. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a B2B kereskedelem nyolc-tízszerese lesz a B2C kereskedelemnek 2003-ra. Adott információ korlátok nélküli elérhetősége, a teljes informáltság lehetővé teszi a vevők számára a termékek és áraik sokkal könnyebb összehasonlítását, ezáltal előnyösebb pozíciók megszerzését. A vevőt és a szállítót összekötő ellátási lánc egyes elemeinek webes integrálása a vállalatok közötti folyamatok optimalizálását és ezzel üzleti előnyök megszerzését teszi lehetővé. Az ellátási láncok hatékonyságának javítására és azok integrálására az internet számtalan lehetőséget teremtett. Így például a szállítót és a vevőt magába foglaló kereskedelmi térben kezdenek megjelenni az úgy nevezett "piac csinálók" és sorozatban hozzák létre a virtuális piacokat, amelyek adott iparágon belül internetes árutőzsdeként funkcionálnak és többek között az extrakapacitások és a piaci túlkereslet adta üzleti előnyöket használjak ki.
Ez az a terület ahol a közép-kelet-európai régió is kecsegtető piaci lehetőségek elé néz. A megfelelő infrastruktúra már rendelkezésre áll, a potenciálisan érdekelt vállalatoknak adott a lehetőség virtuális közösségek gyors létrehozására. Az elektronikus piacokkal kapcsolatosan a vállalatok kérdései "csak" ezek:
- Építsünk ilyen piacokat?
- Várjuk meg míg valaki létrehoz egyet és "vegyük meg"? vagy
- Csatlakozzunk egy már meglévőhöz?
KÁPOLNAI K. ANDRÁS ÉS PATAKI RÓBERT,
AZ ANDERSEN CONSULTING STRATÉGIAI ÜZLETÁGÁNAK
VEZETŐ TANÁCSADÓI
**** KERETBEN ****
AZ INTERNET LEGNAGYOBB HATÁSA A VÁLLALATOK KÖZÖTTI KERESKEDELEMBEN VÁRHATÓ.
AZ INTERNET LEGNAGYOBB HATÁSA A VÁLLALATOK KÖZÖTTI KERESKEDELEMBEN VÁRHATÓ.