A nemzetközi futurista mozgalom születésénél bábáskodó olasz Filippo Tommaso Marinetti 1931-ben járt Budapesten, ekkor ismerkedett meg Scheiber Hugóval - a kapcsolat eredményeként a magyar festő két külön termet kapott 1933-ban a futuristák római seregszemléjén. A stílusirányzat centenáriumát hasonló párhuzamokkal ünnepli a Magyar Nemzeti Galéria: az augusztus 22-éig látható tárlaton a futurista festő, reklámgrafikus és formatervező Fortunato Depero száznál több alkotása mellé az MNG hatvan hazai művet és dokumentumot állít az intézmény anyagából, illetve magántulajdonból (köztük a nyilvánosság elől eddig elzárt ritkaságokat is). Az USA-ban többször is megforduló Depero munkái között megtalálhatók a Gyagilev vezette orosz balett vagy a Broadway Roxy színházának díszletei és jelmezei, hirdetőoszlopok vagy vásári könyvpavilonok tervei éppúgy, mint a Campari-reklám vagy a Vogue divatlap. A futurizmus hatásától megérintett magyar alkotók között pedig felvonulnak az 1910-es években Kassák köréhez kapcsolódó, politikai éllel alkotó aktivisták: Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos, Uitz Béla és Schadl János, illetve az 1920-as évektől berlini sikereket arató Scheiber Hugó vagy Kádár Béla, akik a nagyváros dekorativitását, a járműforgalom ritmusát, a reklámok, a bárok és kabarék színeit és fényeit ragadták meg.
Wagner István