Degas-tól Picassóig címmel nemcsak a modern francia piktúra mestereinek, hanem azok korai orosz műgyűjtőinek is emléket állít egy tegnap megnyílt budapesti kiállítás: a Svájcból érkező vándortárlat a moszkvai Puskin Múzeum anyagából mutat be ötvenöt művet a Szépművészeti Múzeumban április 25-ig. A válogatás a XIX. század közepétől a XX. század elejéig terjed, az akadémikus realizmustól az impresszionizmusig, a szimbolistáktól a kubistákig szélesedő skálán.
Párizsban annak idején egyes jó szimatú francia műkereskedők mellett kezdetben amerikai műgyűjtők vásárolták a kísérletező kedvű festők képeit, majd az ottani vámtörvények szigorodásával dúsgazdag orosz üzletemberek léptek a helyükbe. A moszkvai textilgyárosok közül Ivan Morozov viszonylag óvatosabb művészeti befektető volt, ő a különféle modern irányzatok mindegyikéből vásárolt, arra számítva, hogy így eleve több lehet a befutó. A vállalkozóbb szellemű Szergej Scsukin kizárólag egyéni ízlése után ment, főleg Monet és Gauguin, később Picasso műveiből válogatott, emellett hosszú kapcsolat fűzte Henri Matisse-hoz, akinek végül 38 alkotását mondhatta magáénak. Matisse-t moszkvai otthonába is meghívta, hogy részt vehessen saját képeinek elrendezésében, ott készült az 1912-es Sarkantyúvirág monumentális vászna - a mostani tárlat egyik sztárja -, amelyen a háttérben Matisse korábbi, Tánc című festménye is látható (az már régebben Scsukin birtokában volt). Morozov és Scsukin 1917 után emigrációba kényszerült, államosított kollekcióikat a második világháború után Sztálin döntésére osztották meg a moszkvai Puskin Múzeum, illetve a leningrádi Ermitázs között, de a nagyközönség elé csak a hatvanas években kerültek a remekművek.
