Az utóbbi években már felbukkant a maastrichti régiségvásáron a modern ipari formatervezés, az idén márciusban pedig külön részleget is kap ez a terület az eredetileg a régi mesterekre szakosodott, az utóbbi években a kortársak felé is nyitó The European Fine Art Foundation (TEFAF) eseményén. A vásár korábbi résztvevői közül a párizsi Downtown galéria standján már tavaly is megjelentek neves francia tervezők egyedi lakberendezési tárgyai, az idén ezekhez Charlotte Perriand 1955-ös pohárszéke társul újdonságként. Az amszterdami Frans Leidelmeier galériás a helyi ipari formatervezői iskola stílusában utazik, tőlük visz Maastrichtba egy ritkaságszámba menő teljes ebédlőbútorzatot, amelyet Michel de Klerk tervezett és kivitelezett 1916-1917-ben. A rendszeres visszatérő brüsszeli Philippe Denis-nél a világhírű finn mester, Alvar Aalto 1950-es alumínium-réz Beehive (Méhkas) függőlámpája a főszereplő, kuriózumként kínálja emellett 1952-ből a dán Poul Kjaerholm-Jorgen Hoj tervezői páros két kőrisfa karosszékét.
Az új vendégek közül az osztrák szecessziót három évtizede népszerűsítő bécsi Bel Etage Koloman Moser kabinetszekrényére vár vevőt, a berlini Ulrich Fiedler és Katharina Evers galériáspár pedig egy gentlemen's chair fotelt kínál, amelyet a XX. század elején Peter Behrens darmstadti bútortervező készített saját ebédlőjébe és a nyolcvanas években bukkant fel egy berlini fogorvos gyűjteményében. A párizsi L'Arc en Seine galéria Paul Dupré-Lafon kávézóasztalkáját kínálja, akár a rajta levő feketére lakkozott Jean Dunand-vázával együtt. A New Yorkban és Londonban is működő Sebastian & Barquet általában a negyvenes-hatvanas évek amerikai és európai formatervezéséből merít, de standjuk sztárja most George Nakashima hetvenes évekbeli különleges ülőalkalmatossága lesz, a New York-i Rockefeller Japanese House-ból.
Wagner István