Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gazdasági válság hatását a 40. Magyar Filmszemle szervezői is érzékelik, másfél héttel a jubileumi rendezvény előtt ugyanis még nem állt össze a költségvetés. Várhatóan több mint 150 millió forintot fordítanak a szervezésre és a nyertesek díjazására, ebből 50-60 milliót próbál a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) állami és céges támogatásokból előteremteni, a fennmaradó részt pedig a saját büdzséjéből fedezi - tudta meg lapunk az MMK-tól. Idén nemcsak a szponzorok, de még a gyártásban segítséget nyújtó szakmai támogatók is kisebb mértékben kívánnak hozzájárulni a filmszemléhez, mint a korábbi években, elsősorban a gazdasági helyzetre és csökkenő bevételeikre hivatkozva. A fődíjat, az Arany Orsót elnyerő film rendezője tavalyhoz hasonlóan idén is 25 millió forint értékű gyártási támogatást nyer el következő produkciójának elkészítéséhez, továbbá 2-3 millió forintos pénzjutalmat kapnak a győztes film főbb alkotói. Az azonban még nem dőlt el, hogy a fődíjat egy támogató (például tavaly egy kereskedelmi tévé) biztosítja vagy az MMK-nak magának kell finanszíroznia. A közönségdíjat hagyományosan támogató ajánlja fel, ez tavaly szintén 25 millió forintos gyártási támogatást jelentett és egy másik országos kereskedelmi televízió állta.
A január 27-től február 3-ig tartó filmszemlén összesen harmincnyolc játékfilmet mutatnak be, közülük tizennyolc került be a versenyprogramba, így ezek küzdhetnek az Arany Orsóért. A filmek nettó költségvetése átlagosan 250-260 millió forint. Nagy a szórás köztük, a milliárdos produkciótól a 27 milliós költségvetésűig. A versenyprogram filmjei zömmel 300-400 millióból készültek, de akad ezt meghaladó büdzséjű alkotás is, például Goda Krisztina Kaméleonja 550 millióba került. A nagy költségvetésű, koprodukcióban gyártott filmeket az információs vetítéseken mutatják be. Például csaknem 1,7 milliárd forintba került Csupó Gábor amerikai-magyar animációs filmje, az Immigrants - Jóska menni Amerika! (Csupó az egyik tulajdonosa a Simpson családot is készítő Klasky Csupo Inc.-nek, amely a világ egyik legismertebb független animációs stúdiója.) Az idei seregszemlén mutatják be Tarr Béla - a tavaly nyitófilmként elutasított és csak a filmszemlén kívül bemutatott - másfél milliárd forintos költségvetésű filmjét, A londoni férfit. Szintén információs szekcióba került a magyar és angol gyártásban, 800 millió forintból készült animációs film, a Kis Vuk is. Szembetűnő változás idén, hogy a bemutatandó játék- és animációs filmek költségvetésének már több mint hatvan százaléka külföldi támogatásból származik.
A negyvenedik filmszemlét a szervezők méltóképpen kívánják megünnepelni, így a tavalyi helyszínek, a Millenáris Park és a Mammut mozi helyett idén az 1500 főt befogadó Budapest Kongresszusi Központban (BKK) és a - tágasabb terekkel rendelkező, a kapcsolódó rendezvényeknek is helyet adó - Palace MOM Parkban tartják a filmvetítéseket. A nyitóünnepségnek a BKK ad otthont, amelyet a betegségéből felépülő Törőcsik Mari színművész nyit meg. Itt adják át az életműdíjakat és a Magyar Mozgókép Mestere címet is. Ezúttal nyitófilm is lesz: Kenyeres Bálint Európa-díjas filmrendező A repülés története című új kisfilmje. A nagyközönség tavalyhoz hasonlóan idén is az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Bem moziban tekintheti meg az alkotásokat. Tavaly több mint 37 ezer nézője volt a filmszemlén bemutatott filmeknek.
Idén először külön kategóriában versenyeznek a televíziós filmek is, számuk időközben kilencről tizenkettőre bővült. (Legalább 50 perces, 2007-2008-ban készített, filmszemlén még be nem mutatott, fikciós filmekkel lehetett nevezni.) Emellett harminc kisjátékfilm, harminckettő dokumentumfilm és tizenkettő tudományos-ismeretterjesztő film versenyez kategóriájában a legjobb címért. A játékfilmes zsűrit Mészáros Márta filmrendező, Hartyándi Jenő fesztiválszervező, Ragályi Elemér operatőr-filmrendező, Tolvaly Ferenc író-rendező és Zsigmond Vilmos operatőr alkotja.
