A válsághelyzet a vendéglátóiparon is végigsöpör, ám ebben az ágazatban is akadnak sikeresen működő szegmensek. Ilyen a falusi turizmus is. A vendégek száma 65 ezerrel nőtt 2008-ban, ami körülbelül tizenöt százalékos növekedés - mondta lapunknak Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke. A pozitív tendencia hátterében többek között az áll, hogy a falusi magánszálláshelyek árszabása kedvezőbb, mint a szállodaiparé.
A falusi turizmus bázisát ma döntően a belföldi, városi lakosság adja - állapította meg Csizmadia. Ez egyértelműen látszik a statisztikán is, amely szerint a vendégek mintegy fele városlakó, a külföldiek aránya pedig a tavalyi évben is a teljes vendégkör hetedét tette ki. A siker képlete egyszerű: egyfelől az átlagos életszínvonalon élők számára szinte megfizethetetlen egy kéthetes nyaralás, másfelől nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy két hétig kiessenek a munkából. Így egyre népszerűbbé válik az olcsó, a hosszú hétvégét, illetve a munkaszüneti napokat szabadnapokkal kiegészítő kikapcsolódás - mondta Csizmadia. A falusi vendéghelyeken az átlagos tartózkodási idő három-hat nap, a 700 ezret is meghaladó vendégéjszakák ára pedig háromezer forint körül mozog. A forgalom idén további 15-20 ezerrel nőhet.
A fejlődést az egyre tudatosabb építkezés is erősíti. A külföldi turistákat is befogadó wellness-turizmus a papírformát tekintve konkurense a faluturizmusnak, a gyakorlat azonban mást mutat. A külföldiek közül például a hollandok körében igen népszerű a "háztáji nyaralás". A gyakorlatban a két szegmens nem konkurense egymásnak, inkább kiegészíti egymást - véli az elnök. A wellness típusú nyaralóhelyek közül ugyanis nagyon sok települt a falusi vendégfogadó bázisok köré. Mára faluhelyen is elérhetővé vált sok kiegészítő szolgáltatás.
Csajági Mátyás