Kiderült, hogy az ókori görögök a nap- és a holdfogyatkozások megfigyelése mellett mechanikus bronzkalkulátort is használtak az olimpia idejének megállapításához. Az ókor komputerét, az antikythera szerkezetet - mely az ókori görögök technológiai fejlettségéről tanúskodik - 1901-ben találták meg egy hajóroncsban. Az időszámításunk előtt második évszázadban előállított szerkezetnek bonyolult fogaskerékrendszere van, melynek segítségével könnyebb volt az időpont kiszámítása. Az ókori olimpiai játékok négyévente - ezt nevezték akkoriban egy olimpiádnak -, a napfordulóhoz legközelebb eső teliholdkor vették kezdetüket, ezért a szerkezet használatához elengedhetetlen volt a csillagászatban való jártasság is. A kutatók 3D-s röntgentechnológiával vizsgálták meg a szerkezetet, és az alkatrésztöredékeken apró, beégetett feliratokat találtak, melyek egyértelművé teszik, hogy szerepe volt az olimpiai játékok során, hiszen Nemea és Olympia, a két híres olimpiai helyszín neve is feltűnik. Az első olimpia i. e. 776-ban volt, és egészen 394-ig négyévente megtartották, ekkor azonban Nagy Theodosius római császár betiltotta. A szakemberek szerint a szerkezet a Földközi-tenger keleti partvidékéről származik. A hónapok nevei viszont korinthoszi eredetűek, melyből arra lehet következtetni, hogy a görög világ másik részéről, azaz északnyugatról, Korfuról vagy Szicíliából származik. Ilyen összetett eszközzel a Nyugat egészen a középkori székesegyházak óráiig nem rendelkezett.
Tóth Ákos Gábor