A címben feltett kérdésre, valamint a sport és a gasztronómia kapcsolatára keresi a választ az Ötkarikás szakácskönyv szerzője, aki harminc olimpikonnal beszélgetett étkezési szokásaikról.
W. Csoma Éva gasztronómiai kiadványa attól érdekes és rendhagyó, hogy nem csupán egy receptgyűjtemény, hanem élménybeszámolókkal fűszerezett kulináris kalandozás. Olimpikonjainkról feltételezzük, hogy tudatosan táplálkoznak, de vajon az 1960-as, 1970-es években is a reformételek dívtak egy-egy verseny előtt? Különböző korosztályú sportolók és más-más sportágak képviselői osztják meg velünk kedvenc ételeik receptjét, miközben arról is szó esik, hogy mennyire rutinos szakácsok vagy esetleg finomságokat kedvelő amatőrök. Dömötör Zoltán, az Olimpiai Bajnokok Klubjának elnöke még emlékszik arra, amikor Varjú Vili és Kozma Pici rántott húst falt a verseny előtt, mindent belapátoltak, hogy legyen kondíciójuk. Az interjúkkal színesített gyűjtemény nem sportolóknak ajánlott fitneszételek receptjeiből áll, nincs kalóriatáblázat az elkészített finomságok mellett. A "mértékkel bármit meg lehet enni" elvet tartotta szem előtt a szerző, amikor megkomponálta a könyvet.
