Az évről évre Veronában megrendezett Vinitaly borkiállítás és -verseny a borászszakma egyik legnagyobb seregszemléje. Idén két balatoni bor, a Varga Pincészet 2006-os Aranymetszés Balatoni Irsai Olivérje és a Bujdosó Pincészet 2006-os, késői szüretelésű traminije is Gran Menzione-kitüntetésben részesült. Kállay Miklós, a Corvinus Egyetem Borászati Tanszékének vezetője már számos alkalommal vett részt a Vinitaly borzsűrijében. Elmondása szerint a Vinitaly a világ egyik legszigorúbb borversenye, a Gran Menzione elérésének feltételei nagyjából megegyeznek más nemzetközi és hazai borversenyeken az aranyérem megszerzésének kritériumaival. A Vinitalyn kategóriánként csak egy-egy arany-, ezüst- és bronzérmet osztanak ki, az érmes borok mellett az adott csoportban a legjobb borokat Gran Menzione-kitüntetésben részesítik, melynek feltétele az, hogy az összes bor maximum harminc százaléka kaphatja meg, de csak akkor, ha elérte a százpontos kóstolási rendszerben a nyolcvan pontot. Idén 3669 bor indult a világ minden tájáról tizenhat kategóriában, Gran Menzione-minősítést kevesebb mint 900 bor kapott. Magyarországról mintegy 30 bor indult, érmet egy sem, Gran Menzione-oklevelet öt bor kapott.
Varga Bálint, a Varga Pincészet értékesítési és marketingvezetője szerint különösen örömteli, hogy hungarikumoát díjazott a zsűri, a balatoni Irsai Olivér jelenleg is az egyik legkeresettebb bor az exportpiacokon. Az előzetes adatok szerint a cég múlt évi árbevétele 2,9 milliárd forint körüli volt, ami mintegy 200 millió forinttal volt több az előző évinél. Bujdosó Ferenc borász tramini borának is ez az első nemzetközi megmérettetése, a díj értékét növeli, hogy az elismerés Olaszországban történt, ahol a tramini borok készítésének komoly hagyományai vannak. A siker kapcsán megkérdeztük az egyik legnagyobb hazai borexportőrt: milyen a magyar borok piaci fogadtatása a nagyvilágban. Mint kiderült, Európában az olaszok és a franciák fogyasztásuknak mindössze tíz százalékát szerzik be külföldről - ezzel együtt az amerikai ízlésvilág térhódításának lehetünk tanúi, ami jól beleillik abba a mai életfilozófiába, miszerint ne kelljen úgymond megküzdeni a kóstoláskor - ne kelljen kibányászni az értékeit, hanem azok kellemesen, bársonyosan adják önmagukat - miközben persze hibátlanul hozzák egy bordeaux-i vagy toszkán nedű alapvetéseit. Amikor a minőségi borok fogyasztása újra divatba jött, a kilencvenes évek elején számos hazai borász nagyon jó startot vett, áraikat addig srófolták, míg azokat az akkor zárt piac elfogadta. Mára viszont kiderült, hogy a magyar borok általában túlárazottak. Az amerikai piacon például manapság csak a 30 dollár alatti és az 50 dollár feletti kategóriában vagyunk versenyképesek, miközben a kettő között található a legjelentősebb vásárlóerő.
Tóth Ákos Gábor