Amerikai tudósok megfigyelték, hogy Mozart szerzeményeitől az emberek matematikai és térbeli képességei javulnak. A zeneórák még ennél is többre képesek: kifejezetten IQ-növelők. Azok a hatéves gyerekek, akik zeneórákra jártak, jobb intelligenciatesztet írtak, mint azok, akik drámaórákat vagy semmilyen különórát nem látogattak. A zeneórák sikere talán abban rejlik, hogy alaposan átmozgatják az agyat: a diákok megtanulják a kifinomult ujjmozgást, figyelnek a ritmusra, nem is beszélve a zene nyújtotta érzelmi többletről. Sokáig úgy gondolták, hogy az ember IQ-szintje genetikailag meghatározott, ám rájöttek, ha a memóriánkat fejlesztjük, akkor az IQ-nk is nőni fog.
Amikor azonban angol kutatók megvizsgálták a nyolc legjobb memóriabajnokot, nem tapasztalták, hogy különösen magas lenne az IQ-juk. Sikerük titka ugyanis, hogy vizuális úton jegyzik meg a dolgokat. Egy egész pakli kártyalap sorrendjét képesek memorizálni, hogyha minden egyes kártyához egy tárgyat vagy egy személyt kapcsolnak, és amikor átfutnak a lapokon, kreálnak egy történetet, mely ezeknek a szereplőknek és a tárgyaknak az összefüggésén alapszik. A színészek is hasonló technikával dolgoznak, a profik a szavakat a mozgással kötik össze, még hónapok múltva is emlékeznek a cselekedetekkel kísért sorokra.
