Lehetne, de most semmiképpen sem az. Kérdés, akarjuk-e, hogy az legyen, vagy minden ilyenfajta összevetés eleve sértő egy olyan helyre nézvést, mely a világörökség részét képezi és látogatók százezrei jönnek, hogy megnézzék.
A fenti idézet a Hősök terére vonatkozik, a Millenniumi emlékművel, Gábriel arkangyallal és a múzeumokkal együtt. Hogy kitől származik a gondolat? Én Baán Lászlótól, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójától hallottam: Napóleon nevezte a velencei Szent Márk teret Európa legszebb szalonjának, ez lehetne a Hősök tere is Budapest számára. A "lehetne" kifejezés leginkább arra vonatkozik, hogy ma ez a tér nem eléggé szerves része a városnak. A Hősök tere eredetileg sétatérnek épült, itt emberek korzóztak, nem volt gépkocsi- és egyéb forgalom. Milyen szép lenne, ha ma is kiülhetnének, kávézhatnának, beszélgethetnénk, ha ismét erre alkalmas hellyé válna. Némi változást hozhat a téren a Szépművészeti Múzeum kibővítése, ami európai uniós források felhasználásával történik. Hangsúlyozottan föld alatti bővítésről van szó - mondja a főigazgató. Ennek közismert példája a Louvre átalakítása. Ott is minden lényeges funkcionális elem a föld alá került, de egyfajta vizuális jelként megjelent a híres piramis. Jelenleg zajlik az a tervezési folyamat, amelynek keretében eldől, milyen lesz a bővítés végleges arculata.
Hogy lenne-e vizuális jel, ami a bővítményre hívja fel a figyelmet, még eldöntendő kérdés. De ha már bővítés, miért állnak meg a járdánál, miért nem terjeszkedik a múzeum a díszburkolat alá is? Erre nem elég a rendelkezésre álló 3,5 milliárd forint - mondja Baán László. - Tudni kell, hogy mintegy 16 méter, azaz két szint mélységéig terjeszkedhetünk Mindaz a funkció, ami a múzeum bővítéséhez, és a Hősök tere turisztikai funkcióinak alapvető kiszolgálásához szükséges, itt elhelyezhető lesz. Ma a Hősök tere messze nem tudja azt nyújtani, ami lehetőségként benne rejlik. Nincs étterem, turisztikai fogadóközpont, nincsenek üzletek. Egy-másfél millió turista jön ide évente, kiszállnak a buszból, majd az emlékmű megtekintése után többségük gyorsan vissza is ül és továbbmegy. Persze más gondok is vannak. Nincs meg a teljes csónakázótó, totálisan tönkrement a műjégpálya, és még lehetne sorolni. A főváros tervei visszafogottak és hosszú távúak voltak a közelmúltig. A Fővárosi Közgyűlés decemberi ülésén a városligeti műjégpálya rekonstrukciója mellé felvette a Városliget komplex rehabilitációját (ennek keretében az Állatkert és a Vidámpark rehabilitációját, valamint a Felvonulási térre tervezett mélygarázs fejlesztéséhez kapcsolódó területek fejlesztését) a kiemelt fővárosi fejlesztések körébe - mondja Beleznay Éva megbízott főépítész. Más hírek szerint remény van arra is, hogy a kormány rövidesen a kiemelt uniós célok közé emeli a Műjégpálya teljes megújítását. Hogy a budapesti átlagpolgár derűlátása mindezek ellenére tán némiképp visszafogottabb, az érthető az utóbbi évek budapesti fejlesztéseinek alakulása láttán. Kevesebb vízió és több konkrétum tán nagyobb optimizmusra sarkallhatná a budapestieket. A Városliget Budapesthez méltó közpark kell hogy legyen! - ez a főépítészi cél, ez jelenthetné az új fénykor eljövetelét a ligetben.
