A kő paraméterei lenyűgözőek: mérete kókuszdió nagyságú, tömege kb. 7-8 ezer karátos, azaz 1,4-1,6 kilogramm körüli. Különlegessége, hogy nagyon szép oktaéder formájú és zöld színe van. A gyémánt, bár minden színben előfordul, legtöbbször sárga, barna vagy fehér, általában utóbbit értékelik a legtöbbre. A különleges színű darabok - mint a rózsaszín, kék, zöld - viszont igen komoly értéket képviselnek, gyakran drágábbak, mint a fehérek. A leletről mindössze az az egyetlen támpont, hogy az északnyugati tartomány egyik városa a lelőhely. A hatalmas követ átadták a bányatársasági szakértőnek, hogy állapítsa meg, mi is az valójában. Azt ígérték, hogy 48 órán belül lesz eredmény, ám azzal mindmáig adósak. A drágakő meghatározásához nem kell ilyen sok idő, hiszen a szakember jól tudja, hogy mit kell nézni a kövön, tehát a késlekedés hátterében valami másnak kell lennie.
Miért van szükség több mint egy hónapra ahhoz, hogy fény derüljön az igazságra? Ez a kő hatalmas, ha valóban gyémánt, akkor az elődjéhez, a Cullinanhez, a világ eddigi legnagyobb gyémántjához képest a tömege két és félszer nagyobb. Az 1905-ben megtalált Afrika Csillaga csiszolatlanul 3106 karátot nyomott, férfiököl méretű és nagyon szép fehér színű volt. 105 darab követ csiszoltak belőle. A legnagyobb csiszolt kő csepp alakú, ez díszíti VII. Edvárd király jogarát, ám a többi csodás darab nagy része is az angol koronaékszerekben szerepel. A szakértők azért kételkednek benne, hogy a mostani lelet valóban gyémánt, mert nagyon szép a kristály, gyönyörű oktaéderlapjai vannak, másrészt a zöld szín igen ritka. Túl szép, hogy igaz legyen! Valószínűsítik, hogy inkább egy termetes fluorit kristályról van szó. A gyémánt a szabályos kristályrendszerben kristályosodik, de ott kristályosodik a fluorit vagy a gránát is. A kristályrendszer alapján például ki lehet zárni a smaragdot meg a zöld turmalint. Az azonosításhoz fontos adalék, hogy az egyik bányatulajdonos hozzányomta a követ a köszörűhöz, de az nem fogott rajta, nem karcolta meg, tehát ez a kő nagyon kemény, viszont a fluorit puha, azon biztosan nyoma maradt volna a karcolásnak - tudtuk meg Takács Józseftől, a Magyar Nemesfémesek Országos Szövetségének elnökétől, aki geológus-mineralógus és egyben a drágakövek szakértője. A szépséges példány sorsa szerinte a következő lehet: vagy feldarabolják, vagy múzeumba kerül. A drágaköveket egyébként gyakran hamisítják, ám a jól felkészült, rutinos szakemberek gyorsan rájönnek a turpisságra. Budapesten 1979 óta drágakő-meghatározó tanfolyamok keretében lehet elsajátítani azt a tudást - elméletit és gyakorlatit egyaránt -, amelynek birtokosa képes a szakszerű vizsgálatra és a meglévő adatokból pontos következtetést tud levonni a kő fajtáját illetően.
Tóth Ákos Gábor