"Egy szibériai városra gondoljanak az Ob mellett, ahol mások a léptékek, ahol az étteremben francia osztrigát szolgálnak fel, miközben a város külső képe elrettentő. Egy posztszovjet város, amely 52 óra vonatút Moszkvától. Na jó, repülőn kettő és fél. És az emberek mások, mint nálunk. Van ott egy olajcég, amely munkát adott az ottaniaknak, és most úgy gondolják, hogy a kultúrát is oda kell vinniük" - mondja Zoboki Gábor, aki a Művészetek Palotája után opera-, hangverseny- és bálteremegyüttest tervez a cég által meghirdetett pályázatra. A megvalósulás még a jövő zenéje. Egyelőre. A méretek is oroszországiak: 40 ezer négyzetméter a kulturális tér - s ebbe a parkoló nem számít bele. Csak összehasonlításképpen, a Művészetek Palotájánál ugyanez 32 ezer négyzetméter. Talán húszra tehető azon ma élő európai építészeknek a száma, akik jelentős - 2000 főnél nagyobb befogadóképességű - kulturális intézményt terveztek. Ha a Carnegie Hall igazgatója, vagy Gérard Mortier, a Párizsi Opera igazgatója viszi a Művészetek Palotája jó hírét, akkor az orosz megrendelők is nyilván meghallják ezt. Ehhez jött még az építészeti, illetve ingatlanfejlesztési Oscar-díjként számon tartott "FIABCI Prix d'Excellence 2006" kitüntetés az úgynevezett "specialized" kategóriában, amelyben a nagyközönségnek termékeket és szolgáltatásokat kínáló épületeket - oktatási és közművelődési intézményeket, könyvtárakat, repülőtereket - díjazzák. "Végül is ez egy kis szakma. Kevesen mondhatják magukról, hogy jelentős termeket terveztek az utóbbi években" - magyarázza Zoboki. Ami egyébként nem olcsó műfaj. Ma Magyarországon egy lakás négyzetméterenkénti építési költsége 200 ezer forint alá szorítható. Ez egy koncertterem esetében legalább 500 ezer forint, felső határ nincs. (Most senkit ne tévesszenek meg a Művészetek Palotája kapcsán keringő összegek, a bekerülési költség ott 25 milliárd forint körül mozgott.)
Az akusztikai tervezésben részt vett New York-i ARTEC akusztikai tanácsadó cég vezetője, a nemrég elhunyt Russell Johnson azt hangoztatta, hogy ez az a műfaj, amit tanítani vagy elmagyarázni valakinek nem lehet. Túlságosan összetett egy kulturális intézmény programja, túlságosan sokrétűek a követelmények. "Biztosabbnak érzi magát az ember, ha a tanulógörbén egyszer már végigment. Russell Johnson segítsége pont azért volt nagyszerű, mert egy komplex tervezői konzultációt nyújtott. Olyan tervezői problémákra is felhívta a figyelmet, ami nem konkrétan a koncertterem építésével volt kapcsolatos. Például abszolút nem mindegy, hogy amikor a közönség egy 2500 fős hangversenyterembe megy be az utcáról - megérkezik, átöltözik, fölmegy -, milyen útvonalat választ. De az sem mindegy, hol helyezkednek el a különböző kiszolgálóegységek a koncertterem körül. Ezt egy építész, aki kijön a Műegyetemről, még nem tudja. És nem tudja 40 év múlva sem, ha csak iroda- és lakóházakat tervezett" - fejtegeti Zoboki Gábor.
Furcsa dolog, ha egy munkánál találkozik a szakma és a hobbi. Talán nem is véletlen. Zoboki Gábor szabad idejében kórust vezet, ott van az operapremiereken, és belülről - nézőként is - ismer néhány európai hangversenytermet. "Amikor Anna Netrebko új cd-jét hallom, arról álmodozom, hogy az ő énekével nyíljon meg az általam tervezett ház" - mondja a Művészetek Palotája tervezője.
Tóth Ákos Gábor