Az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője, Kaló Zoltán lapunk érdeklődésére kijelentette: az az alapprobléma, hogy az ellátórendszert tartósan nem lehet a jelenleg rendelkezésre álló forrásokból finanszírozni. Forrásbevonásra van tehát szükség, amennyiben azonban erre nincs lehetőség, akkor a kapacitásokat kellene csökkenteni, illetve szerkezeti átalakításokkal növelni a hatékonyságot. Úgy véli, szinte mindegy, hogy az intézmények milyen finanszírozási formában generálják a hiányt, ha a rendszer működtetésére kevés a pénz. A szakember a kormányzati tervek közül (amelyekkel általánosságban egyetért) hiányolja a gyógyszerágazatra vonatkozó koncepciót. Véleménye szerint a patikaliberalizáció felfüggesztése az ágazat problémáira nem jelent tartós megoldást, ugyanakkor a gyógyszertárak további fedezetromlását lassítja. Kaló úgy véli: az új kormánynak el kell döntenie, hogy az egészségügyi rendszer egyensúlytalanságát hogyan szeretné kezelni, a források növelésével vagy a kapacitások és közfinanszírozott ellátások körének szűkítésével.
A szabad patikanyitás jogának felfüggesztése a versenyt korlátozza, az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése, funkciónak átcsoportosítása pedig az állami minőség-ellenőrzés csorbítását jelenti - mondta el a Napinak Mihályi Péter közgazdász, egyetemi tanár. Mint hozzátette: a kötelező kamarai tagság visszaállítása megszünteti annak lehetőségét, hogy az alternatív orvosszervezetek megerősödjenek, amelyek adott esetben eltérő véleményeket is megfogalmazhatnának. Mint szavaiból kiderült: az egészségüggyel kapcsolatos eddig bejelentett kormányzati intézkedések és irányok ahelyett, hogy a betegekre koncentrálnának, inkább az orvosoknak, patikusoknak, illetve az egészségügyi intézmények felső vezetőinek hangulatjavításához járulnak hozzá.
