Az Egis gyógyszergyár árbevételének 8-9 százalékát (8 milliárd forintot) költi k+f-re, és a következő évekre is ez a tervük. A kutatások nagyobb és fontosabb része a generikus fejlesztés, vagyis a lejárt szabadalmú gyógyszerek Egis-változatának létrehozása. A három fő kutatási terület a szív és keringés, a központi idegrendszer és a légzőrendszer. Arra törekszünk, hogy ezeken a területeken portfóliónk teljes legyen - mondta Marosffy László, az Egis gazdasági vezérigazgató-helyettese. Mindent, ami a technológiánkkal előállítható, mi fejlesztünk ki, de kiegészítésként előfordul, hogy külső kutatási eredményeket is fölhasználunk - tette hozzá.
A generikus kutatás teszi ki a társaság kutatási tevékenységének hetven százalékát. A fennmaradó harminc százalékot az úgynevezett felfedező kutatásra fordítják, a központi idegrendszer területére, ezen belül is a szorongás elleni szerekre koncentrálnak. Itt az Egis tevékenysége az anyavállalat, a francia Servier kutatásába integrálódik, amit szerződéses rendszer szabályoz. A hatékonynak talált vegyületeket korai fázisban az Egis bemutatja a Servier-nek, és amennyiben ígéretes, bekerül annak a fejlesztési rendszerébe. Amennyiben túljut a fázis-1 szakaszon, a két cég szállítási és licencszerződést köt egymással. Az Egis kisebb saját, az anyavállalatától független kutatásokat is végez ezen a területen.
A Richter originális kutatást folytat, amivel teljesen unikális a régióban - mondta a Napinak Beke Zsuzsa, a társaság pr-vezetője. A fő kutatási terület a központi idegrendszer, ezen belül a skizofrénia, a depresszió és szorongásos kórképek. A molekulák között van olyan, amelyik már a fázis-2 szakaszban van. Az originális és generikus gyógyszerkutatás mellett a harmadik fontos irány a biotechnológia. Az originális kutatást kitörési lehetőségként értékeli a Richter, de főleg a klinikai vizsgálatok magas költségigénye miatt ez a tevékenység egyedül, partnerbevonás nélkül nem végezhető. A Richter partnere az amerikai Forest Laboratories, amellyel jelenleg is szoros az együttműködés.
A Richter árbevételének 10-12 százalékát költi k+f-re, az utóbbi időben ez a klinikai vizsgálatok miatt kissé növekedett. Ez a kutatási költés a legmagasabb a magyar vállalatok között - mondta Beke Zsuzsa. Hozzátette, jó lenne, ha az innovációs politika jobban támogatná a gyógyszerkutatást (ezen testre szabott pályázatokat ért). Egész más megtérülési idők vannak ugyanis a gyógyszerkutatásban, mint más területeken, de ezt a kiírt pályázatok nem veszik figyelembe.
A k+f-re költött összeg egy részének visszaigényelhetőségéről hozott év végi törvénymódosítást a Richter üdvözlendőnek tartja, de mivel a végrehajtási rendeletek még nem jelentek meg, nehéz megmondani, hogy mi valósítható meg belőle. Úgy gondoljuk, hogy a 20 százalék minimális összeg ahhoz képest, hogy mennyi elvonás sújtja az iparágat - tette hozzá.
A 2009-ben az OEP-nek befizetett összeg legfeljebb 20 százalékát érinti a jogszabályváltozás, aminek alapján az Egis 300 millió forintra számíthat - mondta Marosffy László. Ez három-négy százalékkal növeli a társaság kutatási teljesítményét, amelyekre az EU-pályázatokhoz hasonló pályázatot kell benyújtani. A részletes szabályozás ugyan még hiányzik, de bízunk benne, hogy sikerül olyan projekteket készítenünk, hogy 2010-ben megkapjuk ezt az összeget - mondta Marosffy.
